Februárban az éves hiány ötödét könyveljük el
Ez az összeg a GDP 0,8 százalékának felel meg, a deficit mértéke azonban a negyedév végére tovább nő: a számítások szerint március végére a hiány eléri a GDP 2,1 százalékát. Igaz, a korábbi 581,5 milliárd helyett a pénzügyi tárcánál már „csak” 569 milliárd forintos mínusszal számolnak (ekkora eltérés a GDP-arányos adatra nincs hatással). Ez a tervezett egész éves deficit több mint fele. Mindezek ellenére nincs szükség a négyszázalékos, önkormányzatok nélkül számított 2008-as hiánycél módosítására – szögezte le a PM tegnapi tájékoztatóján Bathó Ferenc, a költségvetési és pénzügy-politikai főosztály vezetője. Jelentős államháztartási kiadások ugyanis az első negyedév során mutatkoznak meg – ilyen részben a 13. havi bér és nyugdíj, a mezőgazdasági támogatások, valamint a kamattételek –, míg a bevételek számottevő része csak az év második felében, illetve a végén folyik be.
Ennek ellenére az év első hónapjában a várt 27,5 milliárd forintos deficit helyett 33,8 milliárdos többletet halmozott fel a költségvetés. Ennek oka az, hogy a központi költségvetési kiadások értéke januárban mintegy 57 milliárd forinttal alacsonyabb lett a várakozásoknál. Jelentős megtakarítás keletkezett a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében, ám a büdzsé szemszögéből kedvezőbben alakultak az árkiegészítések is. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok januári kifizetése 140,7 milliárd forint volt, ez a 2007-es első havi összeg mintegy fele. Idetartoznak többek között a mezőgazdasági támogatások, az energiaár-kiegészítés, a különböző normatív támogatások, illetve az Útpénztár is. Utóbbi esetében a legszembetűnőbb az eltérés, hiszen a több mint tízmilliárd forintos tervezett kifizetésből csupán 1,3 milliárd forintnyi valósult meg. Mindez azonban éves szinten már nem jelenik meg megtakarítás formájában, hiszen csupán az éven belüli lefutás alakul másképpen, vagyis ezeket az összegeket a különböző szervek előbb-utóbb biztosan elköltik – mutatott rá Bathó Ferenc.
A januári egyenleget javította az is, hogy több adónem esetében a bevételek meghaladták a várakozásokat. Meglepő lehet, hogy miközben személyi jövedelemadóból pár milliárd forinttal több folyt be az előzetes számításoknál, a járulékbevétel több mint tízmilliárddal maradt el a várakozástól, holott e két teher ugyanúgy a bérre, jövedelemre vonatkozik. A PM-nél ezt azzal magyarázták, a járulékok szja-hoz hasonló mértékű emelkedésére a járulékfizetési plafon miatt nem kerülhetett sor.
