Keveslik a járulékcsökkentést

A lapunknak megszólaló cégvezetők és szakemberek szimpatizálnak a járulékok csökkentésére összpontosító csomaggal – ellentétben az SZDSZ-szel –, ám véleményük szerint jóval többet kellene faragni e tételekből, mint az a tervekben szerepel, a majdani kedvezményeket pedig ki kellene terjeszteni a közepes méretű cégekre is. Többen felvetették az iparűzési adó csökkentését vagy kivezetését is, ám ez „hivatalosan” egy másik, az szja-ra összpontosító csomagban szerepel.

Járulékcsökkentés, a különadó kivezetése, valamint az iparűzési adó megszüntetése vagy jelentős mérséklése – László Csaba, a KPMG adópartnere szerint ezek a lépések vezetnének Magyarország versenyképességének javulásához, a kormány kedden bemutatott javaslatában azonban igen szerény mértékű teherkönnyítés szerepel. A járulékokat a GDP három százalékának megfelelő mértékben kellene mérsékelni ahhoz, hogy a lépésnek érezhető hatása legyen, ám ez nem valósítható meg a kiadási oldal felülvizsgálata és szűkítése nélkül – véli a szakember. A szuperbruttósításra építő csomagról úgy vélekedett, hogy az önmagában nem okoz bérköltségcsökkenést, a járulékok lefaragását pedig bruttósítás nélkül is meg lehet valósítani.

Példa nélküli az, hogy a kormány ilyen széles körű párbeszédet kezdeményezzen az adózással kapcsolatos kérdésekről. Ez mindenképpen előremutató, még akkor is, ha jól látható, hogy a kabinet a legcsekélyebb átalakítást jelentő, a járulékok csökkentésére építő csomaggal szimpatizál – vélekedett a Világgazdaság kérdésére Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója. Hozzátette: örömmel vették a társas vállalkozások különadójának kivezetésére vonatkozó javaslatot, komoly dilemma ugyanakkor, hogy a tervek szerint az élőmunkateher a kis cégeknél csökkenne, holott köztudomású, hogy pontosan e körben igen magas a foglalkoztatással kapcsolatos visszásságok aránya. Mivel a nagyobb vállalatok esetében lényegében maradnának a mostani járulékok, jövőre sem nőne hazánk nemzetközi versenyképessége. Az pedig, hogy a járulékkedvezmény igénybevételének feltétele a minimálbér kétszeresét meg nem haladó jövedelem, egy újabb tényező, amely a hivatalos, bevallott bérek leszorítására ösztönözné a vállalkozásokat – tette hozzá.

Az SZDSZ ugyanakkor elveti a célzott adócsökkentés gondolatát, helyette „mindenkire érvényesen csökkenő adóterhekben”, óvatos járulékcsökkentésben, az adórendszer markáns egyszerűsítésében és a különadó megszüntetésében gondolkodik – jelentette be tegnap Kóka János. A liberális pártelnök szerint nincs még megegyezés kormányon belül. Az SZDSZ szerint először a mozgásteret kell rögzíteni, majd létre kell hozni az adóreformalapot, ebbe a költségvetési többletet és az állami kiadásokból származó megtakarításokat helyeznék, és kizárólag adó- és deficitcsökkentésre fordítanák. Ezt követhetné a tartalom. Információink szerint háromféle megoldás körvonalazódik: a párt elmozdulna az egykulcsos adó felé, vagy a szocialistákhoz képest markánsabb szja-, illetve egységes járulékcsökkentésben gondolkozik.

Az MSZP megvitatja a változatokat, de nem támogat olyan változtatást amely a rendelkezésekre álló forrásokat aprózza szét – mondta lapunknak Tukacs István. A parlament költségvetési bizottságának szocialista tagja szerint rétegeket kell támogatni, s érdemes megcélozni a mikrovállalatokat, amelyek a fejlesztési forrásokat igénybe véve fejlődhetnek. Úgy tudjuk, hogy a szocialista frakció a miniszterelnök által preferált „járulékfókuszú” csomagot elviekben támogatja, a forrást az eho és a különadó felére csökkentésére, célzott járulékmérséklésre fordítaná. Felvetődött még, hogy a járulék csökkentése ne csak a mikrovállalatokra (a foglalkoztatottak száma még változhat), hanem például egyéni vállalkozókra is terjedjen ki. A tervek szerint a kormány áprilisban hozza meg végleges döntését a jövő évi adó- és járulékrendszerről. 

A jelenlegi rendszer legnagyobb hátrányát abban látják a kutatóintézet szakemberei, hogy az átlagfizetés körül a pótlólagos adóterhelés 70 százalék feletti, vagyis olyan nagy mértékű, hogy a jövedelem elrejtésére ösztönöz.

A jelenlegi rendszer legnagyobb hátrányát abban látják a kutatóintézet szakemberei, hogy az átlagfizetés körül a pótlólagos adóterhelés 70 százalék feletti, vagyis olyan nagy mértékű, hogy a jövedelem elrejtésére ösztönöz. Vélemény Gyuris Dániel, Az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója: „A bankrendszer mindenkor beágyazódik a gazdaság egészébe, tehát a kormány adóterheket mérséklő lépései ösztönző hatást gyakorolnak a szektorra, vállalati és lakossági oldalon egyaránt. A bankoknál a lakossági adóterhek csökkenése értelemszerűen az üzleti aktivitás bővülésével és a kockázatok mérséklődésével is együtt járhat. Fel kell hívnom ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a szektort érintő külön terhek megszüntetéséről most sem esik szó, holott azokat a bevezetésükkor hangsúlyosan átmenetinek minősítette a kabinet.”

Tarsoly József, A Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója: „Támogatjuk a kormány adó- és járulékcsökkentési elképzeléseit, de a körvonalazott tervek nem javítják lényegesen a regionális versenyképességet. Számításaink szerint érdemi előrelépést az élőmunka terheinek legalább 10 százalékos csökkentése hozna. Radikális járulékcsökkentéssel kellene az országba vonzani a foglalkoztatást és a hazai összterméket növelő új beruházásokat. Nálunk a szolidaritási adó eltörlése évi 100, az egészségügyi járulék megszüntetése 30 millió forint megtakarítást eredményezne.”

Nagygyörgy Tibor, A Biggeorge’s-NV Zrt. társtulajdonosa: „Végre valami elmozdulás. Nagyon jó iránynak tartom a konkrét járulék-, illetve szja-csökkentési terveket, a szuperbruttósítást el kell felejteni. Az is tetszik, hogy nem az egész gazdaságra akarnak valamit kiterjeszteni, hanem egy csoportot vesznek célba. Még bátrabb is lehetne azonban a program, hogy a gazdaságélénkítés a kis és közepes cégekre is kiterjedhessen. Például sokkal nagyobb százalékú kedvezményt adnék, feljebb vinném az engedmények határát, és a 200-300 fős cégeket is bevonnám.”

Marosffy László, Az Egis Nyrt. vezérigazgató-helyettese: „Minden, a lakosság helyzetének javulását és a gazdaság fellendítését szolgáló változtatás üdvözlendő. A tb-járulék csökkentése azonban elsősorban a kisvállalkozásokra lehet kedvező hatással. Az eho eltörlése havonta 6 millió forintot jelentene cégünknek, ez a 100 milliárd forintos éves árbevételünkhöz viszonyítva nem számottevő. Ám az iparűzési adó csökkentése jelentős lehetne. A bérek adóztatásának megváltoztatása enyhén pozitív, talán kicsit enyhítené a bérigényeket. A szuperbruttósításról még keveset tudunk.”

Takács János, A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke: „Önmagában egyik javaslatot sem tartom igazán gazdaságélénkítőnek vagy versenyképesség-javítónak, bár mindhárom tartalmaz üdvözlendő elemeket. Az szja-t csökkentő változat nem javítja az alacsonyabb jövedelműek helyzetét. A szuperbruttósítás a munkáltatókra is hatással lenne, hiszen a dolgozókat a nettó bérszintjük motiválja. A legelfogadhatóbb a járulékcsökkentési terv lehetne, feltéve, ha normatívan alkalmaznák, vagyis ha a nagy létszámmal működő nagyvállalatokra is vonatkozhatna.” -->