Száguldó fizetések

Romániában az uniós tagság első éve alatt valósággal meglódultak a fizetések: a statisztikai hivatal (INS) adatai szerint a nemzetgazdaság átlagában 2007-ben euróban számolva 28 százalékos volt a havi fizetések növekedése, 2006-ban a bérnövekedés pedig 20 százalékos volt.

Romániai szakértők ezt részben azzal magyarázzák, hogy megkezdődött a felzárkózás a nyugati bérekhez, másrészt pedig egyes iparágak látványos fejlődésnek indultak, és amikor sok ilyen vállalkozás jelenik meg a piacon, természetesen hirtelen hiány keletkezik a megfelelően kvalifikált munkaerőben, ez pedig felhajtja a béreket.

Hivatalos becslés szerint ugyanis Romániában tavaly mintegy 500 ezres volt a munkaerőhiány, ami nem valószínű, hogy egyhamar megoldódna, bármennyire is próbálná hazacsalogatni a kormány a külföldön munkát vállalók több százezres, de nem hivatalos vélemények szerint akár kétmillió fős táborát.

A növekedést nézve a legnagyobb arányban a légi szállításban és az IT-szektorban dolgozók bére emelkedett, a legmagasabb fizetések viszont továbbra is a bankszektorban vannak, nettó átlagos havi 913 euróval. A második helyen 722 euróval a légi szállítási iparágat találjuk, ezen szektor alkalmazottainak bérnövekedése tavaly 38 százalékos volt. Tavalyelőtt a legnagyobb emelkedést még a dohányiparban regisztrálták, ez azonban 2007-ben már nem is került fel a 10 legnagyobb fizetésemelkedést elérő iparágak rangsorában.

A banki alkalmazottak fizetése úgy tavaly, mint 2006-ban is a legmagasabb volt, habár a növekedés üteme a nemzetgazdasági átlag alá csökkent. A képzeletbeli 10-es lista hatodik helyére felküzdötték magukat a közszféra alkalmazottai, bérük három éve folyamatosan növekedik, 2007-ben 32 százalékkal. Kifejezetten a nagy munkaerő-kereslettel magyarázható egyes szektorokban a havi bérek növekedése: az IT (38 százalék) és építőipar (31 százalék) területén szinte folyamatos a felvétel, sőt a nyugati határvidék nagyvárosaiban a munkanélküliség gyakorlatilag nulla. A kereskedelemben a nagy áruházláncok megjelenése és terjeszkedése vezetett az ágazat 36 százalékos béremelkedéséhez. A kiskereskedelmi láncok terjeszkedése tavaly a második hullámát élte át, amikor a 150-200 ezres városokban jelentek meg a nagyáruházak. Ugyanakkor az alkalmazottak megszerzésében és megtartásában erősödött ezen társaságok versengése: akik később léptek erre a piacra, jóval magasabb fizetéseket adtak a már régebben működő kiskereskedelmi láncok kvalifikált és tapasztalt alkalmazottainak elcsábítására.

A kiemelkedően magas fizetéseket kínáló, multinacionális cégek által képviselt, illetve expanzióban lévő iparágakban a fizetések kis túlzással „felrobbantak”: a kiskereskedelemben, a bankszektorban, az IT-ben és a pénzügyi szolgáltatásban dolgozó középvezetők havi jövedelme hivatalos adatok szerint 2800 euró volt tavaly, ez 40 százalékkal haladta meg egy hasonló beosztású bolgár és 15,6 százalékkal egy magyar fizetését. A román menedzserfizetéseket egy kanadai 95, egy svájci pedig 174,2 százalékkal haladja meg (ez utóbbi 7700 eurónak megfelelő) – a Mercer humánerőforrás-társaság Salary Survey 2007 felmérésének adatai szerint. Habár a csehországi átlagfizetések 3,5–44 százalékkal magasabbak, mint Romániában, ha csak a középvezetői béreket vizsgáljuk, a romániai borítékokban 4 százalékkal többet találhatunk, mint a csehek 2350 eurós átlaga.

A fizetéseket növelő munkaerőhiányra utal az is, hogy tavaly 142 ezerrel több új munkahely keletkezett, mint 2006-ban, habár ez sem elég az egyes területeken jelentkező égető hiány csillapítására. Ezen munkahelyek közül 42 ezer a kereskedelemben, 37 ezer az építőiparban, illetve más szolgáltatási ágazatokban keletkezett. Az egyik legnagyvonalúbb munkaerő-felvevő az állam maradt: tavaly 24 ezer új funkcionáriust alkalmaztak, a növekedés 13 százalékos 2006-hoz képest. Az iparban tavaly viszont 55 ezer, 3,5 százaléknyi munkahely tűnt el, itt az összes alkalmazott 1,55 millió fő volt.

A román lakosság 30 százaléka elégedett

A román lakosság alig 30 százaléka elégedett a jelenlegi életszínvonalával, amely a Világbank szerint az egyik legalacsonyabb a régióban. Gyengébb elégedettségi értéket találtak Bulgáriában és Magyarországon – derül ki Világbank által nemrég közzétett EU8+2 című tanulmányából, amit a Mediafax hírügynökség idézett. A románok alig 20 százaléka véli úgy, hogy a mostani gazdasági helyzet jobb, mint 1989-ben. Az ellenkező póluson van Szlovénia, ahol a válaszadók 70, illetve Észtország, ahol a megkérdezettek 60 százaléka elégedett az életszínvonalával.