Csúcs az energiaügyekről

Szén-dioxid. Várhatóan csak érintőlegesen vitatják meg a globális gazdasági válság veszélyét a kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon az EU állam- és kormányfői – talán azért, hogy ne fessék a falra az ördögöt. Egy előzetesen kiszivárogtatott tervezet szerint a csúcson óvni fognak attól egyes tagállamokat, hogy az alkalmazkodási kényszert tompító részintézkedésekkel enyhítsék a drágulás hatását, például a halászoknak vagy a fuvarozóknak nyújtott üzemanyagadó-kedvezményekkel.

A csúcs napirendjét a földközi-tengeri unió, az energiapiac, a klímavédelem és a pénzügyi piacok stabilitásának erősítése uralja majd. A politikailag legfajsúlyosabb kérdés a mediterrán unió ügye lesz; ez várhatóan mégsem vált ki heves vitákat az állam- és kormányfők tanácskozásán, mert Berlin és Párizs röviddel a találkozó előtt egyezségre tudott jutni a terv főbb pontjairól.

Nicolas Sarkozy francia államfő – már évek óta dédelgetett – terve eredetileg arra irányult, hogy a Földközi-tenger medencéjével határos országok hozzanak létre egy új együttműködési fórumot. A többi tagállam, főleg Angela Merkel német kancellár, szembehelyezkedett ezzel a törekvéssel, így a leendő együttműködési forma mind a 27 tagállam számára nyitott lesz. A kompromisszum részeként Berlin elfogadta, hogy az európai oldalról adandó társelnök valóban csak part menti országból kerülhessen ki, de a létrehozandó mediterrán tanács stábjába mind a 27 tag delegálhasson személyzetet, csakúgy, mint az afrikai és az ázsiai partszakasz összes országa.

Párizs tervei szerint az új fórumnak elő kellene mozdítania a kereskedelmet, az oktatási és a tudományos együttműködést, illetve a közös környezetvédelmet, amelynek a beltenger egyre erősebb mértékű elszennyeződése ad különleges jelentőséget. Együtt próbálnak megoldást találni az egyre több helyen fenyegető vízhiányra, egységesítik a katasztrófamentést – különösképpen az erdőtüzek elleni védelmet –, emellett uniformizálják a kikötői eljárásokat. A végrehajtandó közös projektek finanszírozását várhatóan könynyebbé teszi az EU részvétele, mert így szervezettebben tudják bevonni a magántőkét, illetve a szuverén vagyonalapok pénzét. A finanszírozók sorában várhatóan ott lesz az Európai Beruházási Bank is.

Az állam- és kormányfők a Reuters szerint várhatóan felszólítják az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki tervet, amely szerint a korábban elhatározott 20 helyett 30 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra. Várhatóan megerősítik azt a célt, hogy a következő évtized végéig az áramtermelésben 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások felhasználását. Egyre vitatottabb viszont az a terv, amely szerint 10 százalékra kellene emelni bioüzemanyagok felhasználásának a részarányát a közlekedésben, mert a termőföldek ilyen célú hasznosítása katasztrofálissá teheti a máris érezhető globális élelmiszerhiányt és a nyomában jelentkező drágulást. Az állam- és kormányfők emellett várhatóan megerősítik azt a célt, hogy ez év júniusig meg kell egyezni az energiapiac liberalizálásáról.

Magyarország a csúcson várhatóan bejelenti, hogy a jövő év elején az aktuális soros elnökségekkel együttműködve megkezdi a felkészülést a lisszaboni stratégia 2011-től induló új ciklusának a megtervezésére. Hazánk azt is támogatni fogja, hogy az EU játsszon kezdeményező és meghatározó szerepet a klímavédelmet célzó nemzetközi tárgyalásokon – közölte lapunkkal Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár.

Ennek keretében fontos célként tűzi ki a csúcs, hogy a 2008. decemberi csúcson politikai megállapodásra kell jutni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó uniós intézkedések alapján a tagállamokra háruló terhek elosztásáról. Elemzők szerint ez igen nehéz feladat lesz, hiszen az egyes tagállamok csak egymás rovására tudnak kedvezőbb helyzetbe kerülni – így a júliustól kezdődő francia elnökség alatt várható vita leginkább a költségvetési pénzek elosztása körüli éles csatározásokhoz lesz hasonló.

Hazánk egyébként azt szeretné, hogy 1990 legyen a bázisév a CO2-emisszió lefaragását előíró célok meghatározásakor, ne pedig 2005, ahogy azt az Európai Bizottság javasolta. Ebben Budapestet várhatóan a többi új tagállam is támogatni fogja, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás ezek mindegyikében jelentősen csökkent 1990–2005 között. VG

Azokra az európai parlamenti aggodalmakra reagált, amelyek szerint az energiaigényes iparágak kitelepülhetnek az EU-ból, ha az integráció túlságosan szigorú klímavédelmi célokat fogalmaz meg.

Ennek dacára elképzelhetőnek nevezte, hogy egyes érintett ágazatok számára különleges garanciákat fogalmaznak meg.

„A védelemre szükség lehet, de nem lehetünk protekcionisták” – fogalmazott Barroso.

Azokra az európai parlamenti aggodalmakra reagált, amelyek szerint az energiaigényes iparágak kitelepülhetnek az EU-ból, ha az integráció túlságosan szigorú klímavédelmi célokat fogalmaz meg.

Ennek dacára elképzelhetőnek nevezte, hogy egyes érintett ágazatok számára különleges garanciákat fogalmaznak meg.

„A védelemre szükség lehet, de nem lehetünk protekcionisták” – fogalmazott Barroso.

-->