Lassulhat a pénzromlás
A legutóbbi várakozásoknak megfelelően alakult a múlt havi infláció: enyhe csökkenést mutatva 6,9 százalékos lett az éves index. A dráguláshoz az év eleji háztartási energiaár-emelések járultak hozzá leginkább, az élelmiszerek árának növekedése viszont a korábbi hónapoknál visszafogottabb volt. Az elemzők az idei inflációs kilátásaikat fokozatosan emelték az utóbbi hónapokban, mivel a pénzromlás üteme rendre csalódást okozott, a mostani adat azonban megnyugvást jelenthet számukra.
Februárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,1 százalék volt, 2007 februárjához viszonyítva pedig 6,9 százalékkal növekedtek az árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az idei első két hónapban átlagosan 7,0 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. További egytized százalékponttal magasabb, 5,3 százalékos volt a szezonális és hatósági árú termékek nélkül kiszámolt maginfláció, de a havi adatokból arra lehet következtetni, hogy ezzel el is érte a csúcspontját. A pénzromlás ütemének egész éven át tartó lassú csökkenésére számítanak az elemzők és a kutatóintézetek, az éves átlagos ütemet közel 6 százalékra várják.
Az előző hónaphoz képest az élelmiszerek 0,8 százalékkal drágultak, januárhoz hasonlóan ismét a nem idényáras termékek ellenértéke emelkedett jobban. Itt még mindig jelentős feszültség található az árakban, a kereskedők ugyanis nem tudták a kiugró mértékű agrárár-emelkedést teljes egészében érvényesíteni. A januári hatósági gázárnövelés hatását csak most mutatták ki a statisztikában, 15,4 százalékkal drágult a fűtőanyag. Az év eleji, félresikerültnek mondható árampiaci liberalizáció hatása pedig a termék közel 10 százalékos havi drágulását eredményezte. A tartós fogyasztási cikkek körében nagy arányban vannak importtermékek, ezek árát a forint viszonylag erős év eleji árfolyama tartja egyelőre lent, az utóbbi másfél hónapban azonban megnőtt a hazai valuta volatilitása, s ez középtávon drágító hatású lehet.
Tavaly februárhoz viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,6 százalékkal emelkedtek. Átlag alatt drágultak az egyéb cikkek, ezen belül azonban a járműüzemanyagok ára 18,6 százalékkal növekedett, ez a kőolaj világpiaci jegyzésárainak újabb rekordszintjeit jelzi. Az inflációs adat megjelenése a forint árfolyamát érintetlenül hagyta, a jegybanki kamatemelési várakozásokat pedig jelenleg sokkal inkább az elmúlt napok hazai állampapír-piaci turbulenciái mozgatják, mint az árindex.
Megkérdőjelezett jegybanki cél
Az árak lassabban csökkennek annál, mint amit a Magyar Nemzeti Bank kívánatosnak tartana, egyre több szakértő kérdőjelezi meg a háromszázalékos jegybanki cél 2009-es elérését. Ezzel kapcsolatban már a monetáris tanács egyik tagja, Bánfi Tamás is kételyeinek adott hangot a Népszabadság hétfői számában. Arra hivatkozva, hogy a központi bank hatáskörén kívül eső sokkok miatt nem volt képes az utóbbi másfél évben elérni célját, a szakértő javaslata szerint akár öt évre is ki kellene tolni a teljesítés határidejét.A reálgazdasági áldozatok túlzott mértékével indokolta ezt a megfontolást Bánfi, az MNB azonban rögtön elhatárolódott ettől a felvetéstől.
A reálgazdasági áldozatok túlzott mértékével indokolta ezt a megfontolást Bánfi, az MNB azonban rögtön elhatárolódott ettől a felvetéstől.-->
