„Bezzegország” gyenge pontjai

Kritika. Az ország nem szűkölködik a gazdasági teljesítményét és felzárkózását méltató nyilatkozatokban, néhány ponton azonban az elmúlt hetekben szokatlan kritikával kényszerült szembenézni a ljubljanai kormány. Szlovénia gazdasága jó ütemben növekszik, és legtöbb makromutatója is igen kedvezőnek nevezhető. Bírálat tárgya viszont a gazdasági szereplők részéről a kereskedelmi szektor szerkezetének sikertelen átalakítása, a túlságosan nagy állami tulajdonrész a hazai vállalatokban, illetve a nyugdíjrendszer reformjának halogatása.

Az új uniós tagállamok közül az eurót elsőként bevezető Szlovéniában az egy főre jutó GDP máris elérte az EU-átlag 90 százalékát, és 2013-ig várhatóan maradéktalanul fel is zárkózik hozzá. A bruttó hazai termék tavaly 6 százalékkal növekedett, és a bővülés várhatóan a romló külső gazdasági környezet ellenére sem lesz 5 százaléknál gyengébb ebben az évben. A költségvetés 2007-ben többlettel zárt.

A végrehajtott gazdasági szerkezetváltás azonban a nagy- és a kiskereskedelem átszervezésében félresikerült, mert átláthatatlan vertikális kapcsolatok jöttek létre, s ez a verseny gyenge intenzitását eredményezte. A kiskereskedelem 90 százalékát három csoport tartja kézben, s ez önmagában is erős késztetést jelent az árak szimultán emelésére. Elemzők nagyrészt erre vezetik vissza az uniós átlag kétszeresének megfelelő, 6,4 százalékos éves inflációt, bár korábban az ország eurócsatlakozását is összefüggésbe hozták a drágulással. További kritikák célpontja az, hogy a gazdaságban még mindig csak 60 százalék körüli a privatizált hányad, ráadásul olyan fontos szegmensek, mint a bank-, a biztosítási szektor és a távközlés, lényegében továbbra is nagyrészt állami ellenőrzés alatt állnak.

Igazi szerkezeti problémának tartják, hogy a kormány nem mer hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez, mert rá van utalva az időskorúak támogatására, akik egy az érdekeiket hatékonyan képviselő önálló párton keresztül befolyásolják a koalíciót. Emiatt marad az egyre nehezebben finanszírozható felosztó-kirovó ellátási forma, amely az ott szokatlanul alacsony, egy nőre jutó 1,2 gyermekes születési ráta miatt belátható időn belül kezelhetetlen pénzügyi és társadalmi feszültségekhez fog vezetni. A nyugdíjkorhatár emeléséhez sem mert hozzányúlni a kormány, ezért a minimális szigorítás után még mindig 59 év alatt van a visszavonulók életkorának átlaga. VG