BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Brutálisan drágulnak az élelmiszerek - Lőttek az olcsóságnak

A világszerte tapasztalható élelmiszer-árrobbanás a magyar üzletekben is éreztette hatását. Amíg egy zsemlét két éve még 13 forintért vettünk meg, addig ma már 21 forint az ára, de a kenyérért, a sajtért, a tejért és még számos alapélelmiszerért is csaknem 20 százalékkal többet fizetünk a kasszánál a tavalyinál.

Szabó Márton, a Kopint-Tárki konjunktúrakutató intézet vezetője lapunk kérdésére elmondta: az elmúlt évben 6,7 százalékos infláció volt Magyarországon, ám az élelmiszertermékek ára átlagosan 12,3 százalékkal növekedett. Az agrárpolitikai elemző szerint a sokkszerű áremelkedés jelzi: vége az olcsó élelmiszerek korszakának. Ennek legfőbb oka a gyorsan gyarapodó Kína és India növekvő élelmiszerfogyasztása, és persze a bioetanol üzemanyag-gyártás egyre nagyobb gabonaigénye. Ám a hazai élelmiszer-inflációban része van annak is, hogy az uniós csatlakozás előtti években hibás támogatáspolitikát követett a kormány: sok terméket túltámogatott, amelynek jelentős részét aztán az EU szabályait követve le kellett állítani. A megmaradt támogatások pedig elfedik azt a tényt, hogy csak ezek miatt növekszik az agrárium nyeresége.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter viszont úgy látja, az unió visszafogást ösztönző agrárpolitikáját kellene felülvizsgálni a megváltozott világgazdasági körülmények miatt. Hozzátette: erre jó alkalmat kínál a Közös Agrárpolitika (KAP) elkezdett felülvizsgálati folyamata. Gráf József szerint az idén is a tavalyihoz hasonló, 10 százalékot meghaladó mértékű élelmiszerár emelkedés várható Magyarországon, ám bízik benne, hogy mérsékeli az árakat a tavalyinál jobb gabonatermés. Erre véleménye szerint minden eshetőség adott, ugyanis az időjárás lényegesen kedvezőbb idáig, mint 2007 hasonló időszakában.

Raskó György agrár-közgazdász szerint a jó idő és az áremelkedés különösen a nemzetközi piacra termelő hazai nagytermelőknek adhat okot a bizakodásra. Ugyanakkor tény - mondta lapunknak -, hogy Európának jelentősen bővítenie kellene termelését, hogy valamelyest stabilizálódjanak az árak, ám a termelők többsége tiltakozik ez ellen. A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy ha Indiában és Kínában tovább nőnek az elkölthető jövedelmek, akkor az elkövetkező évtizedben nem lehet számítani az élelmiszerárak csökkenésére.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese ugyanakkor kifejtette: ez a krízis enyhülni fog, mert egyre nagyobb területeket vonnak be a mezőgazdasági termelésbe, jobban követi majd a kínálat a keresletet. A kutató szerint fel kell készülnünk arra, hogy további áremelkedések várhatóak az elkövetkező 10-12 évben is, de ezek mérsékeltebbek lesznek, mint ami tavaly bekövetkezett. A gabonafélék esetében minimális árnövekedésre számít, a baromfiáraknál némileg nagyobb drágulásra. Mint mondta: ezzel együtt sem igaz a rémhír, hogy ezer forint körüli csirkecomb-ár alakulhat ki Magyarországon, ennek korlátja ugyanis a globalizált piac.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.