Egyre több a közös projekt

Tehetségvadászat, utánpótlás biztosítása, közös kutatási projektek bonyolítása, hosszú távú innovációs együttműködések, ezek eredményeinek üzleti hasznosítása, a k+f munka infrastrukturális fejlesztése, társadalmi felelősségvállalás – többek között ezek a célkitűzések motiválják leginkább a hazai vállalatokat, amikor együttműködést ajánlanak egy-egy felsőoktatási intézménynek.

Jó példa a tehetségvadászatra az Actavis Hungary Kft. tanulmányiösztöndíj-pályázata. Ezt a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyógyszerész-tudományi Karán nappali és PhD-képzésben részt vevő hallgatók számára hirdette meg a 2008–2009-es tanévtől. A havi nettó százezer forintos támogatást öten nyerhetik majd el.

Több közös k+f projekt is indul, érdekes például a Károly Róbert Főiskola és az Egererdő Erdészeti Zrt. keretmegállapodása, amely egy biomassza kutatás-fejlesztési projektről szól. A legtöbb együttműködési ötlettel a műszaki felsőoktatást keresik meg a cégek. Az IBM Böblingen Laboratórium például a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) Neumann János Informatikai Karával dolgozik együtt, március elején hívták életre a budapesti Cell kompetencia-központját. Ez a nyílt szakmai szervezet lehetőséget nyújt a felhalmozott elméleti tudás és gyakorlati tapasztalat kamatoztatására a Cell processzorral kapcsolatos területeken. A Hérosz Zrt. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) kötött megállapodást az intézményben folyó oktató-kutató munka infrastrukturális fejlesztése érdekében. Szintén a BME örülhetett annak az ötven AutoCAD Architecture 2008 magyar nyelvű campuslicencszoftvernek, amelyet az építészmérnöki karnak adományozott az Autodesk Inc.

Sok esetben a felsőoktatási intézmény proaktivitása is segíti a vállalati együttműködéseket. A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara például 24 órás programozási versenyt rendezett április első napjaiban. A verseny szervezői úgy állították össze a feladat struktúráját, hogy az adatbiztonsági téma minél szélesebb spektrumát érintsék, ezért a verseny kezdetén a programozási feladat megtalálásához egy jelszóval védett számítógépet kellett feltörni, amelyhez az operációs rendszerek mély ismerete kellett. A csapatok teljesítményét vállalati szakemberek értékelték, például Kürti Tamás, a futurIT Integrált Biztonsági Kutató-Fejlesztő Központ vezetője, Papp Attila, a Kürt Zrt. kutatás-fejlesztés és innovációmenedzsment üzletágának szakmai vezetője, illetve Takács Zoltán, az IBM Data Storage Systems & Information Technology Kft. site managere.

Összesen 18 hazai felsőoktatási intézményből pályázott diák a Dreher Sörgyárak Zrt. A jövő fiatal vállalkozója című, második alkalommal megjelenő kiírására. A vállalat hatmillió forinttal és fél évre szóló ingyenes szakmai tanácsadással járul hozzá az első három helyezett vállalkozási tervének megvalósításához. A fődíjat egy speciális írásfejlesztő toll kifejlesztője, a másodikat egy kecsketenyésztő biofarm jövőbeli üzemeltetője, a harmadikat egy vadászutak szervezésére szakosodott utazási iroda megálmodója vihette haza. Úgy tűnik, a cégek és a felsőoktatási intézmények kreatívak, ha együttműködésről van szó, főleg ha érdekük fűződik a közös munkához. KI

Az egyik vizsgálattal azt mérik fel, milyen a jelenlegi munkaerőpiac, egy másik kutatás az idei felsőoktatási jelentkezési adatokat értékeli. Ez utóbbi nem túl biztató, hiszen a reméltnél kevesebben jelentkeztek azokra a képzésekre – természettudományos, műszaki szakok –, amelyekre jelentős kereslet lenne, holott az oktatási szakemberek, a cégek képviselői igyekeztek mindent megtenni, hogy a fiatalokat jó irányba orientálják a pályaválasztáskor. ABCs

Az egyik vizsgálattal azt mérik fel, milyen a jelenlegi munkaerőpiac, egy másik kutatás az idei felsőoktatási jelentkezési adatokat értékeli. Ez utóbbi nem túl biztató, hiszen a reméltnél kevesebben jelentkeztek azokra a képzésekre – természettudományos, műszaki szakok –, amelyekre jelentős kereslet lenne, holott az oktatási szakemberek, a cégek képviselői igyekeztek mindent megtenni, hogy a fiatalokat jó irányba orientálják a pályaválasztáskor. ABCs Vélemény Solti László, A Szent István Egyetem rektora: „Rendkívül fontosnak tartjuk az intézmény minden partnerkapcsolatát, az üzleti élet szereplőire pedig kiemelt figyelmet fordítunk. Hallgatóinknak ugyanis elemi érdekük, hogy a könnyebb elhelyezkedés érdekében mielőbb megismertessék magukat a cégekkel, amelyek telephelyeiken fogadják diákjainkat, szponzorálnak tudományos tevékenységet, ösztöndíjat adnak. Ugyanakkor egyetemünknek is hasznos mindez, hiszen ötleteket és tanácsot kapunk tőlük, hogy a képzésbe milyen gyakorlati elemeket építsünk bele, s olykor meghívott oktatóként is részt vesznek a társaságok vezetői a munkánkban. Egyetemünk számos nagy céggel van kitűnő viszonyban. Ilyen például a gépészmérnöki kar és a mezőgazdasági munkagépeket előállító német Claas együttműködése, s hasonló a helyzet az Audival is. Ám a hazai mezőgazdasági vállalkozások sem maradnak ki ebből, a mezőfalvi, ma már magáncégként dolgozó mezőgazdasági üzemmel is tartjuk a kapcsolatot, hiszen diákjaink az ország egyik legnagyobb és kiválóan működő tehenészetével – ahol mintegy 900 szarvasmarhát tartanak – ismerkedhetnek meg. A bábolnai IKR-rel is jó az együttműködésünk, csakúgy, mint a víz- és a csatornázási művekkel. Emellett közösen nyújtunk be pályázatokat különböző gazdasági szervezetekkel. Ám ezt a már működő hálózatunkat a jövőben szeretnénk tovább szélesíteni: most dolgozunk egy partnerkapcsolati térkép összeállításán, amellyel várhatóan egy hónap alatt végzünk. Ennek az a jelentősége, hogy a hat kar mindegyike kialakított kapcsolatot különböző cégekkel, piaci szervezetekkel, és előfordulnak átfedések, ütközések. A térkép viszont világosan ábrázolja majd ezeket a viszonyokat, s az érdeklődők, új partnereket keresők is információt szerezhetnek belőle.”

Sallai Gyula, A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese: „Egyetemünk ipari kapcsolatai erősek – költségvetésünk mintegy 30 százaléka köthető a k+f tevékenységhez, az innovációhoz és a különböző pályázatokhoz –, intézményi szinten 26 céggel van több évre szóló stratégiai együttműködési megállapodásunk. Olyan komoly társaságok tartoznak ebbe a körbe, mint az Audi, a Hewlett-Packard, az IBM, a Mol, a Paksi Atomerőmű Zrt., a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, az SAP, a Siemens és a Fővárosi Gázművek. A cégek támogatják az intézményünkben folyó oktatást, esetenként részt vesznek a képzésben, továbbképzéseket szervezünk számukra, illetve közös kutatásokat folytatunk. Emellett számos vállalat egy-egy tanszékkel szerződik egy konkrét projektre. Egyetemünkön hét tudásközpont is működik, ezek ipari partnereinkkel konzorciális formában tevékenykednek, pályázati kiírások alapján egy-egy témakörre álltak össze. Ide olyan fontos területek tartoznak, mint az informatika, a mobilinnováció, a jármű-elektronika, az intelligens anyagok, a biomechanika, az orvosi elektronika és az infokommunikáció. A cégek és a hallgatóink kapcsolata is nagyon jó, a társaságok szívesen adnak egyszeri, illetve hosszabb távú – általában egy évre szóló – ösztöndíjat legtehetségesebb diákjainknak. De egy-egy fiatalabb tanár támogatása is általános, doktoranduszaink közel fele vállalati ösztöndíjas, ebben különösen az Ericsson a jó példa. De nem csupán az egyetemi évek alatt jön jól ez a partneri viszony. A jó eredményeket elérő végzőseink szinte azonnal állásajánlatot kapnak. Míg az országos átlag alapján fél év kell ahhoz, hogy egy friss diplomás el tudjon helyezkedni, az egyetemünkről kikerülők két hónap alatt találnak maguknak biztos egzisztenciát jelentő munkát.”

Mészáros Tamás, A Budapesti Corvinus Egyetem rektora: „Rendkívül sokrétűek és szorosak a kapcsolataink a piaci szférával. Talán a leglényegesebb, hogy egyetemünk komoly innovációs kutatásokat folytat egyes cégek számára. Erre jó példa lehet, hogy a Tesco és a Spar áruházláncnak élelmiszer-biztonsági és -kockázati vizsgálatokat végzünk. De több tízmilliós megrendelésünk van a Magyar Telekomtól, s más nagy cégekkel is kapcsolatban vagyunk, többek között a Magyar Villamos Művekkel, illetve a Dunafer-rel, ez utóbbival hároméves megállapodást kötöttünk. Közigazgatás-tudományi karunk pedig felkérést kapott a Miniszterelnöki Hivataltól arra, hogy az államreform-bizottság által kidolgozott koncepciók alapján vegyünk részt az államháztartási reform részleteinek kimunkálásában. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, illetve egyéb szereplők bevonásával pedig létrehoztunk egy olyan konzorciumot, amely kistérségfejlesztéssel foglalkozik. Emellett a cégektől szakképzési támogatást is kapunk – ez tavaly 460 millió forint volt –, a pénz nagyobb részét informatikai fejlesztésre, kisebb hányadát agrárképzésre fordítottuk. Hat-nyolc vállalat pedig szponzorizáció keretében vezető oktatóinknak ad anyagi juttatást. Nagyon jelentős a karrierirodánk tevékenysége is, amely több száz társasággal áll kapcsolatban. Ezek rendszeresen bemutatkoznak, részt vesznek az állásbörzéinken, meghívják diákjainkat, hogy gyakorlatot szerezzenek. A Magyar Fejlesztési Bank például minden félévben 10-12 hallgatót fogad, 60–80 ezer forintos fizetést ad nekik, és a legjobbaknak állást is kínál. Mindezek mellett számos szerződést kötöttünk a kamarákkal, az ő segítségükkel diákjaink szakmai gyakorlatokon vesznek részt.”-->