BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Atomhatalmak: napok vannak már csak hátra, és semmi nem fogja vissza többé Amerikát és Oroszországot – Elfogadja Trump Putyin ajánlatát?

Újra a hidegháborús logika felé sodródhat a világ. Az Egyesült Államok és Oroszország között korlátozások nélküli nukleáris fegyverkezési verseny indulhat el, ha napokon belül nem léptetnek érvénybe egy új fegyverzetkorlátozási egyezményt. Megállapodás híján évtizedek óta nem látott bizonytalanság következhet a globális atomegyensúlyban.

Az Egyesült Államok és Oroszország között a hidegháború vége óta először indulhat el egy korlátozások nélküli nukleáris fegyverkezési verseny, ha az utolsó megmaradt fegyverkorlátozási egyezményük kevesebb mint egy héten belüli lejárta előtt nem jutnak megállapodásra – írja elemző cikkében a Reuters.

Újra a hidegháborús logika felé sodródhat a világ, miután az atomhatalmakat nem lesz, ami visszafogja FILE PHOTO: An unarmed Trident II D5 missile is test-launched from the ballistic missile submarine USS Nebraska
Újra a hidegháborús logika felé sodródhat a világ, miután az atomhatalmakat nem lesz, ami visszafogja / Fotó: U.S. Navy / Reuters

Az új START-szerződés február 5-én jár le. Ha ez megszűnik, akkor nem lesz semmilyen korlát a nagy hatótávolságú nukleáris arzenálokra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy a felek még egy évig tartsák fenn a jelenlegi rakéta- és robbanófejkorlátokat, hogy időt nyerjenek a további lépések kidolgozására, Donald Trump amerikai elnök azonban erre eddig nem adott hivatalos választ. Trump szerint a szerződést egy jobbal kellene felváltani.

A fegyverzetkorlátozási egyezmények eszközök egy végzetes félreértés vagy egy gazdaságilag romboló fegyverkezési verseny elkerülésére.

Új szerződés hiányában mindkét fél a legrosszabb forgatókönyvek alapján lenne kénytelen cselekedni a másik által fejlesztett, tesztelt és telepített fegyverekkel kapcsolatban

– magyarázta Nyikolaj Szokov volt szovjet és orosz fegyverzetkorlátozási tárgyaló a hírügynökségnek.

A legutóbbi ilyen megállapodás a 2010-es új START, amely oldalanként 1550 telepített stratégiai robbanófejben maximálja a készleteket, valamint legfeljebb 700 hordozórendszert engedélyez szárazföldi, tengeri vagy légi indítású – interkontinentális ballisztikus rakétákon, tengeralattjáróról indított – rakétákon vagy nehézbombázókon keresztül.

Egy új szerződés kidolgozása azonban nem egyszerű feladat. Oroszország olyan új, nukleáris képességű fegyverrendszereket fejlesztett ki – mint a Burevesztnyik cirkálórakéta, a hiperszonikus Oresnyik vagy a Poseidon torpedó –, amelyek nem illeszkednek az új START keretrendszerébe. Trump pedig bejelentette egy űralapú Aranykupola rakétavédelmi rendszer terveit, amelyet Moszkva a stratégiai egyensúly megbontására irányuló kísérletként értékel.

Közben Kína nukleáris arzenálja ellenőrizetlenül növekszik, mivel nem vonatkoznak rá a Washington és Moszkva közötti megállapodások. Pekingnek becslések szerint mintegy 600 robbanófeje van, a Pentagon szerint pedig 2030-ra ez a szám meghaladhatja az ezret.

Putyin asztalán az atomterv: Oroszország készen áll a nukleáris fegyverkísérletekre

Mint a Világgazdaság beszámolt róla, Oroszország védelmi minisztere, Andrej Belouszov november 5-én bejelentette, hogy az ország „azonnal meg kell hogy kezdje a felkészülést a teljes körű nukleáris fegyverkísérletekre”. Ezzel Moszkva és Washington között ismét fokozódott a feszültség a nukleáris fegyverkezés terén, alig néhány nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok 1992 óta először újraindítaná a nukleáris teszteket.

A védelmi miniszter szavai szerint a Kreml a nukleáris erőegyensúly helyreállítását tartja elsődleges célnak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.