Függőben – kérdés, meddig

Energiapolitika

Olyan, lényeges pontokon kért korábban módosítást a szocialista párt az elfogadásra váró, 2020-ig szóló energiapolitikában, amelyek összességében felpuhítanák az eredeti elképzelést. A kitűzött célok elérését több helyütt már nem feladatként, csak „kezdeményezésként”, „törekvésként”, „figyelemmel kísérésként” említik a módosítás megfogalmazói. E szándékok vélhetőleg könnyebben átvezethetők az anyag szövegébe, ha a minisztérium szocialista irányítás alá kerül.

Gáztörvény

A készülő gáztörvény viszonylag konfliktusmentes, annál nagyobb pártközi csatározás folyt a gázáremelés körül. A hosszú távú szerződésben az importált gáz árát meghatározó árképlet fő komponense, az olajártól erősen függő két olajtermék ára rendkívül magas szinten mozog, vagyis számottevő belföldi gázáremelés indokolt. A GKM 13,5 százalékos emelést akart, a szocialisták viszont semekkorát. A tegnapi hírekből ismert, hogy áprilisra valahol fél út előtt állapodtak meg.

Áramtörvény

Furcsa háttérrel, de várhatóan kedvezően alakul az áramtörvény nyár előttre tervezett módosítása. Az átírandó változatból ugyanis éppen szocialista nyomásra kerültek ki azok a pontok, amelyek most, szintén szocialista döntésre bekerülhetnek. Ezek alapvetően az MVM Zrt. felépítését, piaci pozícióját, áramaukcióinak módját, már újrakötött hoszszú távú áramvásárlási szerződései felülvizsgálatát és a Mavir leválasztását érintik. A hivatalos végcél a lakossági áramárak kordában tartása.

Mellékvonalak

Május végére kellene elkészülnie a kihasználatlan MÁV-mellékvonalak mostanitól eltérő formában való fenntartását és esetleges támogatását leíró GKM-javaslatnak. Kérdés, a szabad demokraták viszszavonulása után kell-e még az anyag, hiszen a szocialisták eleve ellenezték a vonalmegszüntetést. Jó eséllyel az adón keresztül továbbra is a lakossága adja össze e vonalak fenntartási költségét. Volt SZDSZ–MSZP egyet nem értés a MÁV finanszírozásáról is, de rendre megállapodtak.

Adózás

A kormányválsággal még kétségesebbé vált a jövőre hatályba léptetendő adócsomag sorsa: az utóbbi hetekben az elbizonytalanodás hatására a javarészt az élőmunkára rakódó adó- és járulékteher csökkentésére irányuló tervek megvalósítására szánt keret a korábbi 250–300 milliárd forintról közel a felére apadt, és az is borítékolható, hogy a következő hetekben teljesen háttérbe szorulnak a vállalkozások számára igen fontos célkitűzések. Szakemberek ugyanakkor már arról beszélnek, hogy a mostani válság hatására teljesen „elfogyhat” a jövő évi mozgástér, hiszen a bizonytalanság nem kedvez az amúgy is sínylődő magyar állampapírpiacnak sem. Kérdéses az is, hogy mikorra érik törvénnyé a közpénzügyek szigorúbb szabályozása, hiszen ezen a téren ősz óta csupán helyben járás tapasztalható. És miközben a közigazgatási szervek szabályozásának átalakításáról szóló tervek a hírek szerint éppen a napokban készülnek el – szintén több hónapos várakozás után –, a közeljövőben ebben sem várható jelentős előrelépés.

E-útdíj

A megtett úttal arányos díjfizetést lehetővé tevő elektronikus rendszer (ED) bevezetése során a szocialisták mindvégig puhítani igyekeztek a liberális vezetésű tárca javaslatán. A hetvenmilliárdos projekt közbeszerzéséhez szükséges országgyűlési határozat tavaly nyáron született meg, de decemberben már a felhatalmazás hatályvesztését szavazták meg, a tendert leállították. A 2009. január 1-jei tervezett bevezetés elképzelhetetlen. Az éves sztrádadíjbevétel másfél-kétszeresét ígérő ED-t az MSZP eddig is szívesen tolta volna ki 2011-re.

Környezetvédelem

A kormányválság elhúzódása esetén kérdéses, hogy mi valósul meg a Nemzeti éghajlat-változási stratégia célkitűzéseiből, amelyet az Országgyűlés alig két hete fogadott el. A kormány klímapolitikai célkitűzéseit 2025-ig meghatározó dokumentumot a parlament ötpárti támogatással fogadta el, ám hathatós intézkedések nélkül a stratégia a többi meg nem valósult elképzelés sorsára juthat. Ráadásul a stratégiát még össze kell hangolni a gazdasági tárca energetikai, ezen belül a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó elképzeléseivel, miközben a következő egy-két évben egyébként is tovább éleződhetnek a környezetvédelmi és a versenyképességi szempontok ütközése miatti konfliktusok. A következő kormány feladata lehet az Európai Bizottsággal a környezetvédelmi termékdíjak kapcsán kialakult vita rendezése is, amelynek részeként a brüsszeli testület tavaly nyáron szólította fel a kabinetet a nem újratölthető italcsomagolások használatát sújtó „palackadó” megszüntetésére, annak versenykorlátozó hatására hivatkozva.

Egészségügy

Csúszik az egészségbiztosítási törvény bevezetése, és a várható módosítások miatt elmarad a kisebbségi tulajdonrész eladása, így az ágazat elesik az ettől remélt 120 milliárd forinttól. Az várható, hogy a statisztikai régióknak vagy az orvostudományi egyetemeknek megfelelő 7 vagy 5 regionális, állami tulajdonú nonprofit pénztár jön létre a bejegyzés alatt lévő 22 előpénztárból. Később lép életbe, vagy elmarad az orvosok gyógyszerrendelését szigorító, de a szakma ellenállását kiváltó rendelet, amellyel az ajánlottnál drágább szert felíró orvosokat büntetnék. Csúszik a kórházleépítések miatt munka nélkül maradók sikertelen mobilitás programjának átdolgozása. Mivel az MSZP felgyorsítaná a reformot, hamarosan bevezethetik a teljesítményalapú háziorvosi finanszírozást, s hozzáfoghatnak a járóbeteg-szakellátás egy éve kész koncepciójának megvalósításához. Elképzelhető, hogy a kórházi széfek beszerzése elmarad, a szakma szerint a nélkül is garantálják a betegek értékeinek védelmét.

Privatizáció

Összeállította és benyújtotta döntés-előkészítő javaslatcsomagját a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács az előírt március 31-i határidőig a Mészáros Tamás vezette Új tulajdonosi program (ÚTP) tanácsa számára (Mészáros korábban az ÁPV Rt. elnöke volt). Ez a tanács készíti majd el azt a javaslatcsomagot, amely alapján a kormány dönthet, hogy mely állami társaságok milyen ütemezésen és milyen szükséges szabályozási (törvényi, rendeleti) változások segítségével kerülhet be az ÚTP-be. Bár részleteket az MNV Zrt.-nél nem árultak el, annyit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi nyilatkozataiból sejteni lehet, hogy a program része lesz az MVM Zrt., a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta Zrt. és az Állami Autópálya-kezelő Zrt. Ugyanakkor éppen a felsorolt cégek miatt kell radikálisan módosítani a vagyontörvényt, amelyet pedig csupán néhány hónapja fogadtatott el a parlamenttel a kormány. VG