Totális káosz Budapesten

A forgalmi zűrzavar Budapesten legkorábban az esti órákra rendeződhet, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a vasúti közlekedés mikor áll helyre.

Ahogyan az várható volt, a tegnap délutáni tárgyaláson sem sikerült megállapodnia a BKV vezetésének és a társaság szakszervezeteinek, így ma üzemkezdettől délután egy óráig sztrájkolnak a közlekedési cég dolgozói. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy reggel csak a fővárosi közlekedési vállalat alvállalkozói által üzemeltetett járatok indultak el, ez azonban mindössze néhány százalékát jelenti a teljes szolgáltatásnak. A HÉV és a metró forgalma délután egykor megindul, de a buszok, trolibuszok és villamosok esetén talán 4-5 óra körül állhat helyre a rend – közölte érdeklődésünkre Regőczi Miklós, a BKV Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Ma délután egyébként folytatódnak a tárgyalások a munkavállalók érdekképviseletei és a közlekedési cég menedzsmentje között a sztrájkot kiváltó követelések ügyében.

A fővárosi közlekedési társaság szakszervezetei azért döntöttek a munkabeszüntetés mellett, mert nem látják biztosítottnak a vállalat finanszírozását, emellett a cég működését meghatározó paraméterkönyv tervezetét is problémásnak tartják. A BKV menedzsmentje a szombati tárgyalások során tett ugyan némi engedményt – a múlt év végén bejelentett csoportos létszámleépítés visszavonásával –, illetve azt is felvetették, hogy a cég menedzsmentje tárgyalásokat kezdeményez a főváros és a kormány képviselőivel a közlekedési cég hosszú távú, biztonságos finanszírozásának megteremtésére. A szakszervezetek képviselői azonban elfogadhatatlannak tartották ezeket a javaslatokat.

A Fővárosi Önkormányzat a 2007-ről szóló évkönyvében arról számol be, hogy a több mint másfél évtizedes erőfeszítésének köszönhetően Budapesten a többi európai nagyvároshoz viszonyítva jól lehet közlekedni, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a közlekedők 60 százaléka jár metróval, busszal, trolival, villamossal s csupán 35 százalékuk autóval. A városvezetők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy ezt az arányt tovább kell javítani, már csak azért is, mert a fővárosban évi 20-30 ezerrel nő a személygépkocsik száma, s a holtidőt – éjszaka, a hétvége egyes időszakai – leszámítva, szinte állandósult a forgalmi dugó. Ehhez azonban nem ritkítani, éppen ellenkezőleg, tovább kellene gyarapítani a BKV-járatok számát.

A főváros környéki káoszt – amellett, hogy országosan is komoly fennakadásokat okozhat – tovább fokozhatja a vasutasok sztrájkja. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete ugyanis bejelentette, hogy éjféltől folytatja a február 1-je óta tartó, de azóta többször felfüggesztett munkabeszüntetést. A helyzetet nehezíti, hogy még az elégséges szolgáltatásokról sem sikerült megegyezni a vállalat vezetésének és a VDSZSZ-nek, így ismét kiszámíthatatlan lesz a vasúti közlekedés.
A fővárosi taxitársaságok jelentős erőkkel készültek fel a BKV-dolgozók mai sztrájkjára. A taxis társaságokhoz már a tegnapi nap folyamán is az átlagosnál jóval nagyobb számú előrendelés érkezett, a cégeknél várhatóan csaknem az összes autó szolgálatban lesz.

Németországban novemberben az ország történetének legnagyobb vasutassztrájkjára került sor, a Deutsche Bahn vonatvezetőinek zöme négy napon át nem dolgozott, 31 százalékos béremelési követelésének alátámasztására. A kezdetben viszonylag nagy társadalmi támogatottságot élvező akció (amelybe a kormány nem akart beavatkozni) sikeres volt, a cég menedzsmentje végül 11 százalékos béremelést volt kénytelen adni az eredetileg felajánlott 4,5 helyett, s a heti munkaidőt is csökkentette, 41 óráról 40-re. UGy

Németországban novemberben az ország történetének legnagyobb vasutassztrájkjára került sor, a Deutsche Bahn vonatvezetőinek zöme négy napon át nem dolgozott, 31 százalékos béremelési követelésének alátámasztására. A kezdetben viszonylag nagy társadalmi támogatottságot élvező akció (amelybe a kormány nem akart beavatkozni) sikeres volt, a cég menedzsmentje végül 11 százalékos béremelést volt kénytelen adni az eredetileg felajánlott 4,5 helyett, s a heti munkaidőt is csökkentette, 41 óráról 40-re. UGy A Fővárosi Önkormányzat állami többlettámogatást akar Az inflációval emelve évente 18,5 milliárdos állami többlettámogatást szeretne kapni a Fővárosi Önkormányzat a BKV biztonságos működése, illetve az adósság elkerülése érdekében. Ebből 15 milliárd a veszteségek kompenzálására, 3,5 milliárd a fejlesztésre kellene. A gazdasági és közlekedési miniszterhez, valamint a kancellária vezetőjéhez írt levélben azzal érvelnek a budapesti politikusok, hogy az elmúlt egy-két évben nem emelkedett a BKV állami normatív támogatása, illetve a nyugdíjasok árkiegészítésének mértéke, holott nőttek a költségek, s több lett az időskorú.

Az is súlyos problémát jelent, hogy sem a kerületi önkormányzatok, sem az agglomerációs települések nem akarnak beszállni a BKV finanszírozásába, pedig a területükön élők is élvezik a fővárosi tömegközlekedés előnyeit. S míg a MÁV viszszaigényelheti az üzemanyag áfáját, addig a fővárosi társaság nem.

Az önkormányzat képtelen több pénzt a tömegközlekedésre fordítani, a források átcsoportosítására sincs mód, csakúgy, mint hitelfelvételre. A jegy- és bérletárakat pedig már nem lehet tovább növelni – jelenleg az utasok a költségek 40 százalékát fizetik meg, sokkal többet, mint például a vasutat használók –, hiszen ezek az elmúlt években az inflációt jelentősen meghaladóan emelkedtek, s az összes termék közül valószínűleg a villamosjegy drágult a legnagyobb mértékben a rendszerváltás óta.

A közlekedési cég egyébként várhatóan 81 milliárdos adóssággal és 73 milliárd forint hitellel zárja ezt az évet, annak ellenére, hogy 2007-ben 11,8 milliárdos költségcsökkentést ért el. -->