Nem számítanak az infláció csökkenésére az elemzők
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint a fogyasztói árak az idén áprilisban 0,3 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. (Márciusban még 6,7 százalék volt a 12 havi index.) Az éves adat megfelel az elemzői várakozásoknak. Áprilisban az "alapdrágulás", a maginfláció éves szinten 5,6 százalékra emelkedett az elmúlt havi 5,3 százalékról, és 0,5 százalék volt havi összehasonlításban.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció áprilisi csökkenése elsősorban a vizitdíj eltörlésének volt köszönhető; e nélkül a fogyasztói árak éves növekedési üteme várhatóan meghaladta volna az elmúlt havit, 6,8 százalékra emelkedett volna.
Kellemetlen meglepetésnek nevezte a maginfláció emelkedését, amit elsősorban az élelmiszerek, szeszes italok, illetve a szezonális ruházati termékek drágulása okozott. Májusra nem túl jók az inflációs kilátások az elemző szerint, mivel a következő hónapban már a gáz árának emelése, illetve az üzemanyagok drágulása is tükröződik az indexben.
Németh Dávid hozzátette: mivel az eddigi béradatok is az inflációs kockázatokat erősítik, a monetáris tanács májusi kamatdöntő ülésén nagy valószínűséggel újabb, 25 bázispontos kamatemelés mellett dönt.
Hasonlóan vélekedett Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője is. Kifejtette: az áprilisban csökkenő üzemanyag árak és a vizitdíj eltörlése nélkül emelkedett volna az infláció éves üteme a márciusihoz képest.
Az elemző negatív meglepetésnek nevezte az élelmiszerek jelentős, 1,4 százalékos havi drágulását és úgy vélte, hogy a következő hónapban legfeljebb az infláció stagnálására lehet számítani, de nem kizárt az ütem gyorsulása sem. Az elemző szerint júniustól indulhat meg a dezinfláció, elsősorban a kedvező mezőgazdasági terméskilátások, és ezzel összefüggésben az élelmiszerárak szezonális árcsökkenésének köszönhetően.
Nyeste Orsolya is valószínűnek tartotta, hogy a jegybank májusban 25 bázisponttal 8,50 százalékra emeli az alapkamatot, amelynek további változtatását a GDP és béradatok határozzák majd meg.
