Szabad lehet a kabotázs

Teljesen korlátozásmentessé válhat 2014-től az EU szállítmányozási piacán a kabotázs, vagyis hogy egy uniós országban bejegyzett szállítmányozási cég egy másik tagállam két pontja között hajtson végre fuvart. Az erről szóló jelentést a múlt héten fogadta el az Európai Parlament (EP) első olvasatban, és azt még a tagországok szakminisztereinek is jóvá kell hagyniuk. A tárcavezetők június 12-i találkozójukon szeretnének egyezségre jutni a kérdésben. Az uniós honatyák egy másik, az EU szállítmányozási piacára való bejutás feltételeit meghatározó jelentést is elfogadtak, ugyanakkor későbbre halasztották az autóbuszos személyszállítást szabályozó rapportról szóló voksolást.

A kabotázs egyfelől lehetővé teszi, hogy ne fussanak Európa útjain üresjáratokat a teherautók, másfelől félő, hogy egységes bevezetésével az olcsóbb munkaerővel rendelkező tagállamok fuvarozói juttatnák célba a legtöbb szállítmányt, és ez szociális feszültségeket eredményezne – fogalmazott a jelentéstevő Matthieu Grosch néppárti EP-képviselő. Ezt elkerülendő a honatyák időlegesen három, valamilyen nemzetközi szállítmányozáshoz kapcsolódó kabotázst engedélyeznének hetente, amit nagy valószínűséggel a miniszteri tanács is támogatni fog – írja a FAZ. Ez 2010-től heti hét alkalomra bővülne, 2014-től pedig teljesen feloldanák a korlátozásokat a tagállamok között. A jelenleg érvényben lévő uniós szabályozás szerint egyébként a kabotázs „időszaki jelleggel”, nemzetközi szállítmányhoz kötve hajtható végre. A probléma az, hogy az „időszaki” fogalma nincs pontosan meghatározva, így a szabályozás tagállamról tagállamra igen nagy eltéréseket mutat.

Kérdéses ugyanakkor, milyen messzire lesznek hajlandók elmenni a tagállamok a piacnyitás terén. Miközben Hollandia vagy Lengyelország erőteljesen liberalizálná a piacot, más tagországok óvatosabban járnának el.

A tanács nevében felszólaló Radovan Zerjav, a soros elnökséget betöltő Szlovénia közlekedési minisztere a kabotázs pontos meghatározásának fontosságát hangsúlyozta, illetve egy egységes elektronikus nyilvántartás létrehozását sürgette a bürokratikus terhek enyhítésére – írja a BruxInfo. Az Európai Bizottságot képviselő Leonard Orban biztos a szociális és bérezési kérdések harmonizációját nevezte a legfontosabb teendőnek a 2014-es teljes piacnyitásig.

A magyar szakmai szervezetekkel való egyeztetés eredményeként sikerült a hazai érdekeket szem előtt tartva több ponton módosítani az eredeti brüsszeli javaslatot – hangsúlyozta Barsiné Pataky Etelka néppárti EP-képviselő. Így például a pénzügyi megfelelés tekintetében megmaradhatott a sajáttőke-előírás a bizottság által javasolt

forgóeszköz-kritérium helyett, vagyis a fuvarozó kamionjával vagy telephelyével is igazolhatja pénzügyi alkalmasságát. Ehhez kapcsolódóan a képviselők a 80 százalékos likviditási gyorsrátát is elvetették, amelynek értelmében a pénzben meglévő vagy könnyen pénzzé tehető eszközöknek a rövid lejáratú kötelezettségek négyötödét fedezniük kellett volna. Végül sikerült a biztosítóintézeteket is a kezességvállalók közé soroltatni, ez a magyar fuvarozók számára a legkedvezőbb gyakorlat fennmaradását jelenti.

Menedzserek és szankciók

Az EU-ban működő szállítmányozási menedzserek csak a tagállamok lakosai lehetnek, és amennyiben nem rendelkeznek kellő szakmai ismeretekkel, megfoszthatják őket fuvarozási joguktól – áll egy másik, szintén a múlt héten elfogadott tervezetben. Sylvia-Adriana Ticau román szocialista képviselő előterjesztése kapcsán az EP-képviselők számos szankcionálási lehetőséget is elfogadtak, és arra kérték az Európai Bizottságot, hogy határozza meg, mi minősül súlyos szabálysértésnek az ágazatban.