Tornyosuló szeméthegyek

Egyre nagyobb gondot okoz a világon évről évre képződő 1600 milliárd tonna, azaz egy lakosra vetítve 250 kilogramm kommunális hulladék kezelése: újabb szemétégetők építése idő- és pénzigényes, ugyanakkor a lerakóhelyek fokozatosan megtelnek. Magyarországon új helyzetet eredményezhet, hogy 2009 júliusára az előírásoknak nem megfelelő összes hulladéklerakót be kell zárni, ez elsősorban azokban a térségekben okoz majd problémát, ahol az elmúlt években nem létesültek korszerű, műszaki védelemmel és szigeteléssel ellátott gyűjtők.

Az Európa-szerte szinte mindenütt jelen lévő problémát a leglátványosabban a Nápolyban és környékén kialakult szemétválság érzékelteti. A délolasz kikötővárosban tél óta akadozik a hulladékelszállítás, ezért mára több ezer tonnányi – a hőmérséklet emelkedésével fokozódó egészségügyi kockázatot jelentő – szeméthegy halmozódott fel; Campania tartományban összesen 30 ezer tonnára becsülik az elszállításra váró mennyiséget. Az EU május elején sürgős cselekvésre szólította fel Rómát, ellenkező esetben európai bírósági eljárást és súlyos pénzbüntetést helyezve kilátásba. A Silvio Berlusconi vezette új olasz kormány tegnap Nápolyban tartotta első ülését, ezzel is jelezve: kiemelten kezeli a déli nagyváros problémáit. A szemétügyben hozott döntések (a hadsereg bevetése, újabb – a lakossági tiltakozások minimalizálása érdekében titkos – lerakók létesítése) azonban aligha oldhatják meg hosszú távon a válságot, amelynek gyökere a beruházások több mint egy évtizedes elhanyagolásában keresendő.

Korántsem csak Itáliában van gond a szemétlerakók kapacitásaival. A hulladékelhelyezés nehézségei miatt Nagy-Britanniában az önkormányzati szövetség a minap azt a tervet vetette fel, amely szerint a lakosságtól ezentúl mennyiségarányos szemétszállítási díjat szednének. A terv ellenzői azzal érvelnek, hogy az emberek inkább a kertjükben égetnék el a hulladékot, ha túlságosan megdrágulna annak elszállítása.

A lerakók létrehozásának a finanszírozását segítheti, hogy a szemétből felszabaduló metángázt megfelelő berendezésekkel energiatermelésre lehet használni. E téren Németországé a világelsőség, de a többi európai állam is viszonylag jól áll. Az Egyesült Államoktól Kínán át Ausztráliáig egyre több vállalat foglalkozik ilyen beruházásokkal. Környezetvédők szerint azonban a metángáz hasznosítása csak „kozmetikai kezelése” a hulladékproblémának: az igazi megoldás az lenne, ha sikerülne csökkenteni a képződő szemét mennyiségét.

Hazánkban a korszerűtlen lerakók kényszerű bezárása után két ok miatt is a hulladékkezelési díjak markáns emelésére kell számítani. Martin Attila, az A.S.A. Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint egyrészt a költségeket jelentősen megnöveli, ha a településen keletkező szemetet 50-60 kilométerre kell elszállítani. Emellett a korszerű hulladékkezelő létesítmények üzemeltetése önmagában is jóval drágább, mint egyszerűen lerakni a hulladékot a település határában lévő „szemétgödörbe”. Másrészt a kötelező változtatás nélkülözhetetlen a hazai hulladékgazdálkodás korszerűsítéséhez.

Magyarországon az előírások értelmében a kommunális hulladék kezelésével megbízott közszolgáltató cégeknek évente kell készíteni egy számítást a kezelési díjak tervezett emeléséről, amelyről az adott település önkormányzati képviselő-testülete dönt. Azonban ez valójában egyik félnek sem jó megoldás – fogalmazott Martin Attila. Szerinte főként a kisebb önkormányzatokat hozza kiszolgáltatott helyzetbe, hogy valójában nem tudják ellenőrizni, mennyire reális a szolgáltatók által elkészített díjkalkuláció. Pedig az önkormányzatok által kiírt pályázatok kapcsán nem ritka, hogy egyes vállalatok irreálisan alacsony árakkal indulnak, majd nem sokkal a megbízás megszerzését követően drasztikus áremeléssel próbálják ezt kompenzálni. Másfelől a települések egy része a valóban indokolt drágításokat sem hajlandó elfogadni, s különösen igaz ez azokra a helyekre, ahol nem önkormányzati tulajdonú, hanem magáncég végzi a közszolgáltatást. Megoldást jelentene, ha a pályáztatáskor előírnák, hogy milyen árképlet alapján kell a díjakat megállapítani. NIG–TG