Várhatóan az ősszel lát hozzá a parlament az antikorrupciós stratégia és cselekvési program megtárgyalásához. Erről ez idő tájt még egyeztetnek a pártok, de – a Világgazdaság információi szerint – jó esély van arra, hogy május közepére be is fejezik. A közelmúltban elkészült több mint százoldalas szakmai tervezet – miképpen az már korábban is körvonalazódott – 2014-ig négy területre koncentrálja az erőforrásokat: a párt- és a kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzési folyamatok átláthatóbbá tételére, a fejlesztési támogatások felhasználására, továbbá a hatósági engedélyezési eljárásokra. A stratégia 2010-ig terjedő szakaszának megvalósítása – a szabályozástól a szankciórendszer tökéletesítéséig – mintegy 200 millió forintba kerülhet.
Az Antikorrupciós Koordinációs Testület (AKT) által összeállított dokumentum a párt- és kampányfinanszírozási kérdésben egyebek közt leszögezi, hogy a pártok gazdálkodásában azonosítani szükséges mind a bevételi, mind a kiadási oldal problémáit, a költségvetési támogatások mértékét pedig reálisan kell meghatározni. Az AKT célszerűnek tartaná, ha korlátoznák a pártok érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok részvételét a közbeszerzési eljárásokban és az összhang megteremtését a számviteli szabályok és a pártok gazdálkodására vonatkozó rendelkezések között. A testület szerint mindenképpen indokolt a kampányidőszak és -költség meghatározása, esetleg a kampánykassza intézményének bevezetése is. Az előterjesztők különösen nagy hangsúlyt fektetnek a pártvagyon és az anyagi támogatások folyamatos és hatékony ellenőrzésére, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Ismeretes, hogy a csaknem húszéves párt- és kampányfinanszírozási törvény tervezete már jó ideje foglalkoztatja a parlamentet, de az ezzel kapcsolatos döntés a jelek szerint elhúzódik.
A közbeszerzési folyamatokban a jelenlegi rendelkezések finomítását, a túlszabályozás csökkentését, az eljárások egyszerűbbé tételét és monitorozását, valamint a résztvevők számára nyújtott állami szolgáltatások minőségének javítását jelöli meg az előterjesztés. Ebbe a programba illeszkedik már az a közbeszerzési törvénymódosító csomag, amely a napokban került a parlament elé. A javaslat ugyanis egyszerűsíti az eljárási rendet, igyekszik kiigazítani a problémás passzusokat, csökkenti az adminisztrációs terheket, lehetővé teszi a gyorsabb, hatékonyabb jogérvényesítést, és bevezeti az elektronikus utat.
A dokumentum szerint Magyarországon a következő évek legnagyobb antikorrupciós kihívását az uniós támogatások felhasználása jelenti. Az eljárások ugyanis többszintűek, sokszereplősek, bonyolultak, bürokratikusak. Problémát okoz az is, hogy a forrásokhoz való hozzáférés tudománya egy viszonylag szűk réteg kiváltsága, amely monopol-, illetve kartellszerű helyzetet teremt a hazai támogatási piacon. Ezt tetézi, hogy a források felhasználása nagyrészt közbeszerzési eljárások után történik, ami szintén folyamatos korrupciós veszélyt jelent. Ezért a stratégia elsőbbséget ad azoknak a programoknak, projekteknek, amelyek a hazai támogatási rendszerek szereplőire vagy forrásfelhasználási folyamataira koncentrálnak.
A lakosság mindennapi tapasztalata, de az uniós támogatási és közbeszerzési folyamatokkal is összefügg a hatósági engedélyezési eljárásokban elterjedt korrupció. Ezért a stratégia kiemelten kezeli a visszaélések féken tartását a hatósági engedélyezési gyakorlatban. Elsőbbséget ad azoknak a beavatkozásoknak, amelyek javítják a helyi önkormányzati funkciók és ügyviteli mechanizmusok átláthatóságát. A dokumentum szerint olyan – bizonyára jogszabályi – intézkedésre is sor kerül majd, amely szinte az ország teljes lakosságát érinti.
