Az MNB ismét felfelé módosított

Várakozások. Ismét felfelé módosította inflációs előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank legújabb, a múlt héten közzétett Inflációs jelentésében. A dokumentumból az is kiderül, hogy a reálgazdaság csak lassan találhat magára, a potenciális kibocsátás pedig három százalék körülire zsugorodott. Az MNB kitart a háromszázalékos inflációs cél elérése iránti elkötelezettsége mellett, ám úgy tűnik, a jelenlegi külső-belső feltételrendszer – különösen az áprilisi átlagos forintárfolyam és jegybanki alapkamatszint – mellett ez legkorábban 2010-ben sikerülhet. A legfrissebb jegybanki prognózis ez évre a korábban vártnál magasabb, 6,3 százalékos átlagos inflációt jelez előre, és ezt mindössze 2,2 százalékos gazdasági növekedés mellett.

Infláció, cél felett. Az elmúlt időszakban az infláció alakulását negatív kínálati és költségsokkok sorozata határozta meg, amelyek inflációnövelő hatását csak korlátozott mértékben tudta ellensúlyozni a gazdaság lassú növekedése. Az elhúzódó magas infláció növelte annak kockázatát, hogy az inflációs várakozások tartósan magas szinten maradnak, és szükségessé tette a monetáris kondíciók szigorítását. Emiatt az MNB két lépésben 7,5 százalékról 8,25-ra emelte az irányadó kamatait (az Inflációs jelentés megjelenésének napján újabb emelést hajtottak végre, s az alapkamat jelenleg így 8,50 százalékon áll), és az árfolyam is számottevően erősödött. Az MNB májusi jelentése folyamatos dezinflációt prognosztizál, ám a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján az infláció várhatóan a hosszú távú cél felett alakul. A felfelé mutató kockázatokat erősíti, ha folytatódik a globális inflációs környezet elmúlt időszakban tapasztalt romlása. A belföldi tényezők közül a magasabb infláció kialakulásának veszélyét hordozza, ha a gazdasági szereplők nagyobb teret engednek a költségsokkok továbbhárításának, vagy az alappályákban feltételezettnél erősebben támaszkodnak a múltban tapasztalt inflációra árazási és bérezési döntéseik meghozatala során – figyelmeztet a jelentés. A mostani előrejelzés a növekedés fokozatos élénkülését prognosztizálja, ám azzal számol, hogy a kibocsátási rés a teljes előrejelzési horizonton negatív marad. A növekedési kockázatok ugyanakkor inkább lefelé mutatnak, a másodrendű jelzálogpiaci turbulencia ugyanis az alappályában feltételezettnél erőteljesebb világgazdasági lassulást is okozhat – vélik a jegybank szakértői.

Hazai folyamatok. Az idén az első negyedévben folytatódott a negatív kibocsátási rés tágulása, azaz a konjunktúra oldaláról alapvetően dezinflációs hatások érvényesültek, de nem általánosan. A gazdasági bővülést továbbra is az expostértékesítések dinamikus növekedése és a változatlanul lassan bővülő belföldi kereslet kettőssége jellemezte. Az infláció az első negyedév folyamán lassan mérséklődött. A konjunkturális helyzet dezinflációs hatása korlátozottan érvényesült, ebben az importált infláció emelkedése mellett hazai eredetű költségsokkok is közrejátszottak.

Reálgazdaság. A mostani prognózis a gazdasági növekedés lassú élénkülését valószínűsíti, ám a növekedés üteme csak 2010-re kerülhet a magyar gazdaság hosszabb távú növekedési potenciálja fölé. Így a kibocsátási rés a teljes előrejelzési horizonton negatív marad.

Az előrejelzési horizonton a bővülés szerkezetében fokozatos átrendeződés várható a belső kereslet irányába, míg a nettó export növekedéshez való hozzájárulása folyamatosan csökken. A várakozásnál nagyobb bérkiáramlás a februárban prognosztizáltnál gyorsabb fogyasztásélénkülést okozhat, a rövid távú beruházási kilátások viszont az építőipari szektor gyengélkedésével összefüggésben romlottak.

Dezinflációs pálya. Az alappályában a dezinflációs folyamat fő meghatározó tényezői februárhoz képest nem változtak. Előretekintve mérséklődő inflációs nyomást okozhat, hogy az olajárak növekedése megáll, illetve az élelmiszereknél némi korrekció lehet az év második felében. Másrészt a teljes előrejelzési horizonton negatív a kibocsátási rés, ez kikényszeríti a béralkalmazkodást, illetve a költségekhez képest csak visszafogott áremelkedésnek enged teret.

Egyrészről a nemzetközi nyersanyagárak általában tovább emelkedtek, bár egyes nyers élelmiszerekben történt némi korrekció. Másrészt az előbbiek hatásaként a fogyasztói infláció a fejlett országokban is többéves csúcsot ért el.

A fogyasztói ár emelkedésének gyorsulása azonban alapvetően az energia- és élelmiszer-termékcsoportok árának növekedéséhez köthető, az ezeken kívüli termékcsoportokban nem látszik érdemi gyorsulás.

Egyrészről a nemzetközi nyersanyagárak általában tovább emelkedtek, bár egyes nyers élelmiszerekben történt némi korrekció. Másrészt az előbbiek hatásaként a fogyasztói infláció a fejlett országokban is többéves csúcsot ért el.

A fogyasztói ár emelkedésének gyorsulása azonban alapvetően az energia- és élelmiszer-termékcsoportok árának növekedéséhez köthető, az ezeken kívüli termékcsoportokban nem látszik érdemi gyorsulás.-->