Orosz háború lesz? Készültségben a csapatok!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMiután több ország első embere vitatta Oroszország ezen igényét, a hadsereg azonnal parancsot kapott a felkészülésre egy esetleges, a sarkörrért folytatott harcra.
Oroszország tengeralattjárókon tudományos felderítő egységet küldött augusztusban az említett területre. Az eredmények alapján a Kreml azt állítja, hogy a sarkköri zóna alól hozzávetőleg 10 milliárd tonnának megfelelő olaj, ugyanennyi arany, gyémánt és nikkel bányászható ki.
A dán tudományos ügyek minisztere "viccnek" nevezte Oroszország katonai készülődését, Kanada viszont úgy véli: az ország szintén küldhet csapatokat az északi jégsapkára.
A nemzetközi jog szerint az Északi-sark "senkiföldje", tehát egyik országhoz sem tartozik, habár több ország is körbefogja: az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Oroszország és Grönland révén Dánia. Ezen országok a hozzájuk tartozó partvidék 350 kilométeres sávjában alakíthatnak ki kereskedelmi zónát.
Oroszország jelenleg Szaúd Arábia után a világ második legnagyobb olajexportőre, és világ olajkészletének 6,4 százalékával rendelkezik. A Kreml területi igényeivel bebiztosítaná magát hosszú távra, hogy a világ energiapiacát Oroszország elégítse ki, illetve a tartalékok felett is rendelkezhessen.
Oroszország nem először próbálkozik az Északi- sark bekebelezésével. 2001-ben a meglévő 350 kilométeres sarkköri kereskedelmi zónájának kiterjesztését kérte a WTO-nál, kérését azonban elutasították.
