Évente tízmilliárd forint a kár

A kormány ma tárgyalja a kereskedelmi törvény egészét érintő, annak átfogó, elsősorban a színesfém-kereskedelem módosítására vonatkozó tervezetét – értesült a Világgazdaság. A tervezetről ősszel szavaz a parlament. A tervek között szerepel a többi között a színesfém-kereskedelem telephelyhez kötése, a forgalom nyilvántartása, a beszállítók azonosíthatósága, a pénzbeli letét és az online hatósági kapcsolat az átvevő telepekkel. Emellett – képviselői indítványra – módosítás várható a büntető törvénykönyvben is, hogy lehetővé váljon a szigorúbb büntetések kiszabása ilyen ügyekben. A kérdés jelentőségét jelzi, hogy évi tízmilliárd forintnyi kárt okoz a visszaélés a színesfém-kereskedelemben.

A kormány az említett változások mellett azt is tervezi, hogy a hulladékfém-kereskedést nem kereskedelmi, hanem hulladékgazdálkodási folyamatként kezeli, így hatékonyabban tudja majd ellenőrizni e tevékenységet – tudtuk meg Kondorosi Ferenctől. Az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos hozzátette: ennek előkészítése még folyik. Szigorítják a fémkereskedői tevékenység feltételeit is: az átvevők – online kapcsolattal – webkamerákkal és fényképekkel kötelesek majd rögzíteni az átadásra kínált tárgyakat. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága is szerepet kap a szigorításban: a hatóság engedélyezné a színesfém-kereskedelmet, s járna el az illegális fémolvasztókkal szemben – sorolta a kormánybiztos a tervezett lépéseket.

Hamarosan rendőrségi akció is indul az illegális színesfémhulladék-kereskedelem ellen. A hatóságok eleve fokozott ellenőrzéseket végeznek. A Zöld Kommandó környezetvédelmi akciócsoport például előzetes bejelentés nélkül jelenik meg a színesfém-hulladékot átvevő és tároló terepeken. A zöldhatóságok április elejétől június végéig több mint 400 helyszíni ellenőrzést végeztek, és 9,26 millió forint bírságot szabtak ki 2030 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt.

Több oka is van annak, miért lehet – úgymond – jó üzlet színesfémekkel illegálisan kereskedni. Kecsegtető, hogy a réz- és fémhulladékok árai 2006-ban ugrásszerűen megnőttek. Másfelől a technológia függvényében, változó mértékben, de olcsóbb hulladékkal helyettesíteni a fémércet, és a fejlődő országok nyersanyagéhsége is nagy keresletet generál – fejtette ki lapunknak Sárosi Eszter. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezetője úgy véli: az illegális fémhulladék-kereskedelemre ma már kiépült, sokszor az országhatárokon átnyúló hálózatok léteznek, s a folyamat végére a kereskedelem legálissá válik. Az áfacsalások is jellemzőek: Magyarországon a fordított áfafizetés intézményének köszönhetően a hulladék értékesítője nem kerül kapcsolatba az általános forgalmi adóval, így elcsalni sem tudja, ugyanakkor sok európai országban a hagyományos áfafizetés gyakorlata az országhatáron túlra történő hulladékszállítás esetében az áfacsalások melegágya.

Kondorosi szerint a színesfém-kereskedelmet a maffia uralja. A tervezett módosítások, hatására csökkenhet a vállalkozások száma, de a megmaradók legalább tisztességesek lesznek.

Nagy-Britanniában a terroristák után a fémtolvajok jelentik a legnagyobb veszélyt a biztonságra: az okozott kár eléri az évi 360 millió fontot, azaz 190 milliárd forintot.

Antall József volt miniszterelnök Pest-újhelyen felállított fejszobrát 2007 májusában lopták el. Később Csepelen megtalálták, de novemberben ismét nyoma veszett a szobornak.

A közelmúltban tűnt el II. Rákóczi Ferenc nagykállói és gróf Vécsey Károly nyíregyházi mellszobra is.

Nagy-Britanniában a terroristák után a fémtolvajok jelentik a legnagyobb veszélyt a biztonságra: az okozott kár eléri az évi 360 millió fontot, azaz 190 milliárd forintot.

Antall József volt miniszterelnök Pest-újhelyen felállított fejszobrát 2007 májusában lopták el. Később Csepelen megtalálták, de novemberben ismét nyoma veszett a szobornak.

A közelmúltban tűnt el II. Rákóczi Ferenc nagykállói és gróf Vécsey Károly nyíregyházi mellszobra is.-->