A tanulmány megállapította, hogy a G8 országok lemaradtak a versengésben. A G8 Klíma Értékelőlapok (Scorecard) 2008 címet viselő, az Ecofys nevű független tanácsadó cég által készített jelentést a WWF környezetvédelmi szervezet és az Allianz nemzetközi pénzügyi szolgáltató közösen rendelték meg.
A jelentés a G8 országokat kilenc kvantitatív jellemző szerint állítja rangsorba, mint például a múltbeli emissziós trendek 1990 óta és a kiotói célok elérésében történt előrehaladás. A rangsorolás három konkrét területre is kiterjed: energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a széndioxid piacok fejlődése. Az értékelésből kiderül, hogy a vezető ipari országok egyike sem halad olyan pályán, amely elvezethetne az előírt, 2 foknál kisebb mértékű melegedést okozó széndioxid-kibocsátás csökkentésének megvalósítása felé – mondta Regine Günther, a németországi WWF Klímaváltozási Program Igazgatója. Még 10-15 évünk van hátra ahhoz, hogy a globális kibocsátás tetőzzön, majd csökkenni kezdjen – tette hozzá. Joachim Faber, az Allianz SE holding igazgatóságának tagja szerint a G8 országok felelőssége, hogy kiváló teljesítményt mutassanak a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az Allianz SE támogatja azokat a kutatásokat, amelyek célja a változó befektetési és szabályozási helyzet jobb megismerése és annak feltárása, hogy az új biztosítási és befektetési alap termékek milyen lehetőségekkel rendelkeznek a különböző piacokon. A jövő héten Japánban megrendezendő G8-as Csúcstalálkozó vezetőinek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy 2050-re a szennyezés-kibocsátást 80 százalékra csökkentik, 2020-ra pedig a lehető legnagyobb mértékben megközelítik a 40 százalékos határt – írja a jelentés.
A G8 Klíma Scorecard 2008 szerint az Egyesült Királyság vezeti a versenyt csekély előnnyel Franciaország és Németország előtt, de mindhárom ország legjobb esetben csak a felét tette meg annak az útnak, amelyet mostanra már maguk mögött kellene tudniuk. A negyedik helyre sorolt Olaszország tett már bizonyos erőfeszítéseket a klímaváltozás mérséklésére, és az is a javára írandó, hogy elfogadta a vonatkozó EU-irányelveket. Az ötödik helyen álló Japán növeli emisszióját, és nagyon távol áll attól, hogy teljesítse a kiotói célt.
A sor végén kullog Oroszország, amely elvesztette az alacsonyabb emisszióból adódó kezdeti előnyét. Az elmúlt nyolc év során a kibocsátás ismét emelkedett. A rangsor alján van Kanada és az USA, a 7. illetve 8. helyen. Ez nem meglepő, hiszen ezekben az országokban nem sikerült megvalósítani az energiahatékonyság javítására vonatkozó célkitűzéseket. AzEgyesült Államokban ugyanakkor napirenden van az emisszió korlátozásának jogi szabályozása, a vállalatok pedig felkészülnek egy új nyersanyagpiacra, ami potenciálisan a kontinensre is kiterjedhet.
Bár nem mondható, hogy mindkét szövetségi irányító testület támogatta volna a klímabarát megoldásokat, a nemzeti szintnél alacsonyabban elindított kezdeményezések segíthetnek a követelményrendszer színvonalának emelésében, ami akár már a következő értékelőlapnál megmutatkozhat.
