Kárt okoz a víz és a bomba

A megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) vízügyi szakállamtitkára. Bejelentette: az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésére 150 milliárd forintot fordít az állam 2013-ig. Ebből 110 milliárdot a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének a keretein belül költenek a Tisza völgyére. Külön kiemelte a vásárosnaményi beruházást, ahol 6,3 milliárd forintos projekt keretében 2009-től 2011-ig hajtanak végre árvízvédelmi fejlesztéseket.

Ennek azonban csak a jövőben lesznek kedvező hatásai, a károk azonban már most jelentkeznek. Hernádszentandrás eddig félmillió forintot költött a védekezésre, de ebben még nincsenek benne a fertőtlenítési költségek, továbbá a várhatóan jelentkező belvízkárok enyhítésére fordított összeg. „Állami szinten át kellene gondolni, hagyjuk-e, hogy ez a katasztrofális árvízi helyzet minden egyes esztendőben előálljon” – mondta lapunknak Üveges Gábor, a pár napja az áradó Hernád fogságába esett település polgármestere. „Az árvízkárok enyhítésére utólag kifizetett tetemes központi összeget inkább a megelőzésre kellene koncentrálni, és akkor a veszteségek is minimalizálhatók lehetnének” – jelentette ki. Hangsúlyozta: az árvíz évről évre drasztikus hatással van az önkormányzat anyagi helyzetére, s mindez finanszírozhatatlan lenne központi állami segítség, az úgynevezett vis maior keretből való részesülés nélkül. A legnagyobb veszteség az elárasztott mezőgazdasági területek tulajdonosait érte. Többhektárnyi jó minőségű kalász úszott el, a kár pedig több tízmilliós is lehet. Ráadásul a magángazdák és mezőgazdasági vállalkozások még biztosítást sem kötöttek, mert az minimalizálta volna a profitjukat.

Jüttner Csaba, Vásárosnamény polgármestere lapunknak elmondta: kulcsfontosságú kérdés a gátrekonstrukció és az egyéb fejlesztések, hiszen a beregi vidéken számos település ennek köszönhetően szerezne védettséget. „A Tiszai felső szakaszán a mi térségünkben tározókra van szükség. A beregi tározó 15-20 helyi település számára teremtene biztonságot.” Jüttner Csaba elmondta, a város árvízvédelmi költségei jelen pillanatban a 20 millió forintos összeget is elérhetik. Ez jelentős összeg, hiszen a település önkormányzata így is 200 milliós hiánnyal gazdálkodik.

A központi vis maior keret a költségvetés azon elkülönített alapja, amely a rendkívüli helyzeteknél felmerült káresemények mérséklésére szolgál. Holczreiter Marianna, az Önkormányzati Minisztérium gazdasági főosztályának megbízott vezetője lapunknak elmondta: ez az elkülönített forrás szolgál az összes előre nem látható természeti káreset, így az árvízből származó összes önkormányzati tulajdonú kár enyhítésére, ezenfelül a helyi közigazgatási szervek nem kapnak egyéb állami támogatást. A vis maior keret az idén közel 1,2 milliárd forint. A pénz két lépcsőben oszlik el. Első körben minden regionális fejlesztési tanácsnak van egy saját hatáskörben felosztható elő-

irányzata. Ez ebben az esztendőben 800 millió forint országosan. Ha ez elfogy, akkor lehet igényelni a 360 milliós központi keretből – erről az önkormányzati és pénzügyminiszter együtt dönt –, ebből eddig csak minimális összeget költöttek el.

Bombák. A világháborús lövedékkel járó felfordulás inkább a helyszín közelében lakóknak került viszonylag sokba, az intézmények, szervezetek kis költséggel megúszták. Körülbelül ezer ember részesült ellátásban – evett és ivott – a befogadóhelyeken – mondta lapunknak Bánsághi Tamás, Ferencváros alpolgármestere. A költségeket utólag számolják el, és az állam valószínűleg az önkormányzati vis maior alapból téríti azokat meg. A Magyar Vöröskereszt mintegy 200-300 ezer forintot költött – nyilatkozott Kardos István, a budapesti szervezet szakmai igazgatóhelyettese. A kitelepített lakosságot 45 önkéntes segítette 14-16 órányi helytállással. Rengeteg adományt és felajánlást kapott a szervezet. A Ferencvárosi Tűzőrség öt autóval és 18 fővel költözött át laktanyákba a hatástalanítási folyamat alatt, valamint három pszichológus segítette a lakosságot – jelentette ki Jekelfalussy Tibor, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság főosztályvezető-helyettese. Ez nem került pluszköltségekbe, ugyanakkor a pótköltségvetéseiket a főváros eddig mindig kiegészítette.

A nap folyamán kizárólag önkéntesek dolgoztak a polgárőrségtől. A 116 fős csapat költségeiként a szabadidőt és az üzemanyagot emelem ki – tájékoztatott Kardos Pál, a Budapesti és Agglomerációs Polgárőr Szervezetek Szövetségének elnöke. De természetesen az övezetben található cégeket is rosszul érintette a kitelepítés. A Haller utcai CBA üzletnek például mintegy 200 ezer forintos kárt okozott – nyilatkozott Plézer Attila társtulajdonos.

Eddig szerencsére soha nem robbant fel bomba, de nem kizárt, hogy egyszer megtörténik. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője szerint a biztosítások feltételeit egyedileg kell megvizsgálni: külön kategóriát képviselnek a robbanásos károk, illetve a háborús és terrorcselekmények. Míg ez utóbbiaknál nehezen fizetnek a pénzintézetek, a robbanásos esetek nagy részénél igen. Kiemelte: jelenleg hatósági előírás vagy kötelezés nincs erre, ami a jövőben nehéz jogi kérdéseket vethet fel, ha tragédia történik. VG

Kizárja

A katasztrófahelyzet, valamint az élet és testi épség védelme miatti joghátrány kizárja a jogellenességet, így a boltok és a magánszemélyek elmaradt hasznát, illetve kárát nem kell megtéríteni – jelentette ki a Világgazdaságnak Magyar György ügyvéd. Más lenne a helyzet vaklárma esetén, de most létezett egy bomba. Ugyanakkor a katasztrófaalapból gesztusként – kötelem nélkül – lehet kompenzálni az érintetteket.