A KSH pénteki közlése szerint a fogyasztói árak júniusban 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az MTI által a pénteki adatközlés előtt kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett tizenegy nagy londoni befektetési és elemző ház prognózisai 6,8-7,1 százalék között mozogtak; az előrejelzési átlag 6,95 százalék volt.
Az előző hónapban 7,0 százalékos, teljes kosárra számolt tizenkét havi inflációt mértek Magyarországon.
Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai közgazdásza a júniusi adat pénteki ismertetése után az MTI-nek azt mondta: az importált inflációt enyhítő forinterősödés, és a már látszó, jó mezőgazdasági termésnek az élelmiszerárakra gyakorolt hatása miatt "megvolt a kockázata" az előrejelzésekben szereplőnél "sokkal jobb" számnak, de a tényleges múlt havi adat még a várakozási sáv alsó szélénél is alacsonyabb.
Sampson megfogalmazása szerint ennek "lehetnek kihatásai" a további jegybanki kamatpályára.
Ha azonban a forint erős marad, sőt tovább erősödik, az jó esélyt teremt az infláció stabilizálódására, majd valamelyes csökkenésére az év végre felé, még akkor is, ha az olajárak tovább emelkednek. Ebben az esetben elképzelhető, hogy nem lesz szükség további kamatemelésre, mondta az elemző.
Arra a kérdésre, hogy a forint erejének mekkora szerepe volt a várakozásnál jobb júniusi inflációban, Sampson azt mondta: a forinterősödés már tényező volt az adatban, de nem az egyetlen, tekintve, hogy az élelmiszerár-infláció is mínuszban volt a múlt hónapban.
Az azonban, hogy az inflációs mutatók szinte mindegyikében enyhülés mutatkozott, beleértve a maginflációt, arra utal, hogy "volt árfolyamelem" az infláció lassulásában, tette hozzá a szakértő, aki szerint tudható volt, hogy az árfolyam-átszűrődési mechanizmusnak most már éreztetnie kell a hatását a drágulási ütemben.
Gillian Edgeworth, a Deutsche Bank londoni befektetési részlegének közép-európai közgazdásza szintén azt mondta pénteken az MTI-nek, hogy jóllehet a júniusi inflációs adatban a legnagyobb szerepet az élelmiszer-összetevő játszotta, de "már volt valamelyes hatása" az erősödő forintnak is.
Edgeworth is óvatosan nyilatkozott ugyanakkor a monetáris kilátásokról. Arra a kérdésre, hogy a jó inflációs számok után véget érhetett-e az MNB kamatemelési ciklusa, a Deutsche Bank szakértője úgy fogalmazott: "közel lehetünk" a szigorítási ciklus végéhez, de ő lát még esélyt arra, hogy a jegybank augusztusban "rákényszerül" egy emelésre, elsősorban az olajárak másodlagos hatásai, valamint a bérkiáramlás miatt.
Hozzátette mindazonáltal: lehetségesnek tartja, hogy az infláció a májusi 7 százalékkal már tetőzött.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által a élelmiszer- és az energia-árrobbanás térségi inflációs hatásáról pénteken kiadott átfogó elemzése megállapítja: az európai felzárkózó gazdaságok közül a legalacsonyabb jövedelműek szenvedték el a legnagyobb inflációs sokkot, mivel ezeknek az inflációs kosarában a legnagyobb az élelmiszer- és az energiakomponens súlya.
Romániában a két összetevő együttesen a teljes kosár 52,6 százalékát, Oroszországban 51,5 százalékát teszi ki. A JP Morgan felmérése szerint az idén eddig Oroszországban volt legnagyobb a két áruszegmens elsődleges inflációs hatása: az élelmiszer és az energia 6 százalékpontot adott hozzá a drágulási ütemhez az első félévben, a közép-európai gazdaságokban azonban jóval kisebb, 2-3 százalékpontos emelő hatás mutatkozott.
A ház szerint vannak arra utaló jelek, hogy az idei jó termés a második félévben csökkenteni fogja az élelmiszerárakat, a "legátütőbb mértékben" Romániában és Magyarországon. Romániában az előző évihez képest 158,7 százalékkal, Magyarországon 49,3 százalékkal magasabb termés várható, áll a JP Morgan pénteki előrejelzésében.
Korábbi londoni elemzések szerint a tavalyihoz képest kiugrónak ígérkező idei magyarországi termés a magyar GDP-növekedést is a várakozások fölé emelheti.
A 4cast nevű, pénzügyi intézményeknek makro-előrejelzésekkel szolgáló londoni elemző csoport néhány hete kiadott prognózisa szerint ideális esetben a piaci konszenzust kétszeresen meghaladó, akár 4 százalék feletti idei GDP-növekedést is eredményezhet Magyarországon a várt igen jó termés, azzal együtt is, hogy a mezőgazdaságnak viszonylag csekély - 4-5 százalékos - súlya van a magyar GDP-értékben.
