Hozzátette: az élelmiszerek áfájának 20-ról 5 százalékra mérséklése 260,5 milliárd, ugyanez a távhő esetében 28 milliárd forint kieséssel járna, a benzin jövedéki adójának csökkentése, az áfahatás figyelembe vételével pedig 33,4 milliárd forintos tételt képvisel. Ez a 322 milliárd forintos összeg nagyjából megfelel a vagy a gyógyszertámogatás éves mértékének.
Veres János kijelentette: nem származnak jelentős költségvetési bevételi többletek a magas üzemanyagárakból. A jövedéki terén – fix tétel lévén – a magas árból semmilyen terven kívüli bevétel nem származik, és a „plusz” mértéke az áfa terén is igen szerény. Az összes adóhatás az első négy hónapban mintegy két milliárd forintos többlet körül alakult – tette hozzá a pénzügyminiszter. Az élelmiszerek esetében ilyen pontos kimutatás nincs, ám az áfa terén közel hat milliárd forintos többletet valószínűsít a pénzügyi tárca a megnövekedett élelmiszerárakból. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor más területeken sor kerülhet a fogyasztás visszafogására, ami mérsékelheti ez előbbi többletet.
Az EU-s szabályok nem kezeli külön az alapvető és az egyéb élelmiszereket, az unió irányelve szerint tehát az áfacsökkentés csak egységesen valósulhat meg, valamennyi élelmiszer felölelésével. Nincs mód az alapvető élelmiszerek 20-ról 5 százalékra csökkentésére, kivéve, ha valamennyi élelmiszer az alacsonyabb kulcs hatálya alá kerül.
