Gyurcsány adóreformja: kecske is jól lakjon, káposzta is megmaradjon
Tény ugyanakkor, hogy a kormányzati adócsomag irányával nehéz nem egyetérteni. A szolidaritási adó kivezetése, a személyi jövedelemadó sávhatárának felfelé tolása, valamint a munkáltatókat terhelő járulékok lefaragása régóta követelt, előremutató lépés (ld. első oldalas táblázatunkat). Ezeknél azonban jóval merészebb lépésekre van szükség – vélekedett lapunk kérdésére Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke, aki a Magyarország holnap kezdeményezés keretében – mint az adómunkacsoport vezetője – a tél végére készített el egy javaslatcsomagot. Hozzátette: nincs vita abban, hogy helyes lépés a járulék mértékének a csökkentése, félő azonban, hogy a tervezett módon az átalakítás csak tovább nehezítené a cégek életét.
A kormány ugyanis csupán havi 140 ezer forintnyi bruttó bér után tenné lehetővé a jövőre 5, néhány éven belül azonban 10 százalékpontot elérő könnyítés igénybevételét, ennek hatására tehát bonyolultabb lesz a járulékok elszámolása. Igaz, a tél végén bemutatott, szintén a járulékok csökkentésére fókuszáló kormányzati adócsomagban még 10 fős létszámkorlát is szerepelt, ez a tegnap közzétett anyagban szerencsére már nem bukkan fel – emlékeztetett Zara László.
Nem szerencsés az sem, hogy a könynyítés 2009. április 1-jétől lépne hatályba. Egyelőre nehéz megállapítani, hogy a társasági adózás átalakítása pontosan milyen hatással lenne a cégek gazdálkodására. A különadó kivezetése ugyanis mintegy 200 milliárd forinttal mérsékli a vállalkozások adóterhelését, ám ennek közel harmadát vissza is veszi a kormány azzal, hogy 16-ról 18 százalékra növeli a társasági nyereségadót. További kérdés, hogy ez utóbbit a jelenlegi alapon vetik-e ki, vagy netán a szolidaritási adó adóalapján. Így ugyanis a kis- és középvállalkozások kénytelenek lennének jóval többet fizetni, mint jelenleg.
