A fogyasztók leggyakrabban továbbra is asztali bort vásárolnak, de a kereslet egyre inkább eltolódik a magasabb minőségi kategóriák és a drágább borok felé.
A Gfk kimutatásai szerint a tavalyi mennyiségi visszaesés 12 százalékos volt, miközben az értékbeni forgalom csak 6 százalékkal csökkent. Ez azt mutatja, hogy a literenkénti átlagár növekedett, vagyis egy-egy palack borra többet kellett költeni. A fogyasztók az elmúlt évben átlagosan 421 forintos literenkénti áron vásárolhattak bort és ez 6,3 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A minőségi borok literenkénti átlagára 614 forint, a tájboroké 369 forint, az asztali boroké pedig 243 forint volt.
A vásárlások visszafogása érdekes módon nem a minőségi szegmensben, hanem a legalacsonyabb árkategóriába tartozó asztali boroknál figyelhető meg - állapította meg a Gfk. A változások magyarázata, hogy az utóbbi típusba tartozó borok átlagára jelentősen, 10 százalékkal növekedett. Emiatt az egyébként is árérzékeny fogyasztók mintegy 25 százalékkal visszafogták asztalibor-vásárlásaikat. A háztartások bort legnagyobb arányban (31 százalékban) a diszkontokban szerzik be, míg a hipermarketek borpiaci részesedése 28 százalékra emelkedett.
A fogyasztáscsökkenés legfontosabb oka az volt, hogy tavaly a lakossági keresetek reálértékben nem növekedtek - mondta a VGO-nak Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmai tanácsadója. Eközben számos alapvető élelmiszer és az energia is drágult, ezért a vásárlók más termékekkategóriákban - így például a bornál - visszafogták fogyasztásukat - tette hozzá.
Más szakértők szerint némi ellentmondásra utal,, hogy az elmúlt évben az növekedett és a hazai borászati cégek sem panaszkodtak a belföldi kereslet jelentős csökkenésére. Ez arra utalhat, hogy az értékesítés egy része ismét a szürke- és a feketegazdaság (a számla nélküli eladások) felé tolódott el - állapították meg.
