Terítéken a különadó
Bár Veres János pénzügyminiszter és vezető MSZP-s politikusok is első helyen említik a szolidaritási adó kivezetését a 2009-es átalakítások között, lapunk tudomása szerint erős aggályok merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy a kormány rendelkezésére áll-e az ehhez szükséges költségvetési keret.
Liberális gazdaságpolitikusok – nevezetesen Kóka János és Gegesy Ferenc – ugyanis nemrég a jövő évi mozgástérrel kapcsolatos írásbeli kérdést tettek fel Veres Jánosnak.
Úgy tudjuk, hogy a pénzügyminiszter válasza még annál is kiábrándítóbb volt, mint amire a szabad demokraták számítottak, a pénzügyi tárcánál ugyanis már a korábban konszenzusosnak vélt kétszázmilliárd forint körüli mozgásteret sem látják. Veres korábban a fehérítésből és a kiadáslefaragásból is 50-50 milliárd forint szabad forrást jelölt meg.
A liberálisok attól félnek, hogy az adócsökkentésre és az államadósság lefaragására fordítható összeget a kormány inkább osztogatásra költené el. A Világgazdaság úgy tudja, Kóka János frakcióvezető tegnap estére hívta össze a liberális gazdasági kabinetet, hogy javasolja: az SZDSZ a jövőben is teljes körű, radikális adócsökkentő és -egyszerűsítő programot képviseljen ősszel az országgyűlési vita során.
Lapunk információja alapján a pénzügyminiszter leveléből az is kiderül, hogy a tárca szerint az idei makrogazdasági folyamatokból nem származik szabadon felhasználható forrás.
Nem így gondolják ezt az ellenzéki oldalon. A Fidesz azt javasolja, hogy a cégek szolidaritási adója már ez év október 1-jétől szűnjön meg. Ezt a KDNP is a támogatásáról biztosította, az MDF pedig úgy fogalmazott, hogy kész az első adandó alkalommal a Fidesszel közösen törvényjavaslatot benyújtani az adónem kivezetése érdekében. Amennyiben a szabad demokraták is felsorakoznának a kezdeményezés mögött, az ellenzék akár a kormány ellenében is képes lenne a különadó október 1-jei hatállyal történő megszüntetésére. A liberálisok viszont egységes jövő évi adócsomagban gondolkoznak. Úgy tudjuk, csak augusztus végén alakítják ki álláspontjukat, hogy a különböző kérdésekben milyen stratégiát követel tőlük az ellenzéki lét.
Az idén is kérdés, hogy a költségvetés helyzete egyáltalán lehetővé teszi-e egy negyedévnyi adóbevétel elengedését. A Fidesz szerint az ebben az évben befolyó adóbevételi többletek bőven fedezik a különadóból származó befizetések kiesését az esztendő utolsó három hónapjában. A kérdéses összeg lapunk számítása szerint 50-60 milliárd forint.
Tény, hogy éppen ennyivel, egészen pontosan 60 milliárddal javította a pénzügyi tárca néhány hete az év egészére vonatkozó deficitvárakozását, így a hiánycél a GDP 4 százalékáról a bruttó hazai termék 3,8 százalékára csökkent. Mindez az adóbevételek alakulásának köszönhető, a PM számítása szerint ugyanis a bevételi többlet elérheti a százmilliárd forintot, amelyet kiegészít a tartalékok egy részének a felszabadításából eredő további húszmilliárd. A jelenlegi előrejelzés alapján az adó- és járulékbevételek többlete akár a GDP fél százalékát is elérheti. Emellett mintegy 40 milliárd forint származik a költségvetési szervek hatékonyabb gazdálkodásából.
Igaz, a megtakarítások egy részét elviszik a gyorsabb ár- és bérnövekedéssel együtt emelkedő nyugdíjak, valamint a közszférában a keresetek reálértékének a megőrzését biztosító keresetkiegészítés. A PM számítása szerint a kamatteher is több mint 50 milliárd forinttal nagyobb lesz az eredeti számításnál. Az első féléves adatok azonban az olyan egyszeri tételek figyelmen kívül hagyásával is ígéretesek, mint a tavalyi adósságátvállalás és a MÁV tőkeemelése, vagy az idén a vasúttársaság második fél évről előre hozott támogatása.
Van tehát esély arra, hogy ebben az évben több tízmilliárd forintos keret marad, ez akár elég is lehet a különadó megszüntetésére. Az még kétséges, hogy megszavazzák-e a honatyák a javaslatot.
