Túl sokat költünk külföldön

A magyarok az idei év első felében megdöbbentően sokat, 302 milliárd forintot költöttek el külföldi utazásaik során, ez a tavalyi időszakhoz képest 28 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor a hazánkba látogatók 12 százalékkal vásároltak többet, az összeg elérte a 449 milliárd forintot. A jelentős külhoni költekezés is közrejátszhatott abban, hogy az idei első öt hónapban számottevően, 2,4 százalékkal csökkent tavalyhoz képest a hazai kiskereskedelmi forgalom, elsősorban a nem élelmiszer-kiskereskedelem jellegű területeken. A magyar lakosság 7,89 millió alkalommal utazott a határon túlra ez év január elsejétől június végéig, 0,1 százalékkal többször, mint tavaly, míg a hazánkba látogató külföldiek száma két százalékkal, csaknem 17 millióra esett vissza – összesen 40 millió napot töltöttek el nálunk, ez kilencszázalékos csökkenés –, ha a múlt esztendőt vesszük alapul – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzéséből, amelyhez az adatokat a mintegy 80-90 ezer külföldivel, valamint 20-25 ezer magyarral készült interjúból szerezték.

Probáld Ákos, a KSH szolgáltatásstatisztikai főosztályának vezetője a Világgazdaságnak elmondta, a magyar kiutazók mintegy kétharmada számít egynapos turistának, azaz ők elsősorban bevásárolni járnak át a határon. Ezt támasztja alá Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezető elnöke is. Mint lapunknak kifejtette, a magyarok szívesen vásárolnak a határ közeli országokban, főként Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában, hiszen ott számos termék ára már alacsonyabb, mint itthon, s a legkedveltebb bevásárlási célterületek az úgynevezett outlet típusú értékesítések – tette hozzá. Ugyanakkor Magyarországra már nem jellemző a bevásárlóturizmus, egyre kevesebben járnak át hozzánk ebből a célból a nyugat-európai árak miatt. Ennek ellenére a hozzánk érkezett külföldiek háromnegyede egynapos utazó. Nagy részük török vendégmunkás, de az osztrák és a szlovén szomszédaink körében a gyógyfürdők látogatása is népszerű. Az idén különösen a Balaton és a Forma–1 zárt rendkívül erős szezont a külföldiek nagyobb költekezése miatt – jelentette ki Antalffy Gábor. Borsos Lajos, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakmai osztályának elnöke pedig egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Úgy véli, a határ közeli településeken a schengeni csatlakozás óta új tendenciák figyelhetők meg, divattá kezd válni a magyar nyelv, és egyre többen jönnek ide vásárolni is. Másrészt a hazai vállalkozásellenes adórendszer miatt egyre több magyar cég települ át a szomszédos országokba, így a vezetőik is hosszabb-rövidebb időt töltenek külföldön, s értelemszerűen ott vásárolnak.

A forint erősödése ugyanakkor nem kedvezett a hazai szállodáknak, a belföldi utazás drágábbá vált, míg a külföldi turizmus olcsóbbá – nyilatkozott Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára. Az idén a hazai szállodák forgalma tavalyhoz képest gyakorlatilag stagnált: mindössze 1,4 százalékkal nőtt a külföldiek, míg 1,8 százalékkal a belföldiek vendégéjszakáinak a száma.

Sok spekulatív dolog található a statisztikákban, a trendek lényegesebbek – tájékoztatott Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. Szerinte a tavalyi év a magyarországi turizmus legeredményesebb esztendeje volt. Örömteli hír, ha az idén ehhez képest a forgalom ugyanezen a szinten maradt. Jelenleg az a nemzetközi trend hazánkban is megfigyelhető, miszerint a szállodai vendégek száma emelkedik, ugyanakkor a tartózkodási idő egyre csökken. Többek között ennek is köszönhető, hogy a szállodák az idei szezonban nem realizáltak jelentős bevételnövekedést – tette hozzá.