Alig változik a munkaidő

Bár a kollektív szerződésekben szereplő munkaidő alapján még mindig számottevően többet dolgoznak az új uniós tagállamokban, mint a régiekben, a ténylegesen teljesített munkaórákat tekintve már sokkal vegyesebb képet kapunk. Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) által készített felmérés tanúsága szerint a 12 új tagországban papíron 39,6 óra volt a heti átlagos munkaidő 2007-ben, míg a 15 régiben csupán 37,9. Ehhez képest a tényleges heti munkaidő átlaga az előbbieknél 40,6, az utóbbiaknál pedig 39,5 órát tett ki – derül ki a dublini székhelyű alapítvány által készített tanulmányból.
Az elmúlt éveket tekintve viszonylag csekély változás figyelhető meg a kollektív szerződésekben megállapított munkaidőben. A régi tagállamok esetén 1999 és 2007 között 38,6-ről 37,9-re csökkent a heti átlag. A rövidítésben Franciaország járt az élen, ahol a törvényi szabályozás megváltozása miatt papíron 4-gyel csökkent a heti munkaórák száma, ezt a kedvezményt azonban időközben megszüntette Nicolas Sarkozy elnök. Az adatgyűjtésben 2003 óta szereplő új tagállamok közül ugyanakkor Szlovákiát emelik ki a tanulmány szerzői olyan országként, ahol számottevően rövidült a munkahét.
A kollektív szerződésekben szereplő munkaórák számának viszonylagos stabilitása azt mutatja, hogy a munkaidő nem számított meghatározó szempontnak az elmúlt évek érdekegyeztetési tárgyalásai során a régi tagállamokban. A 2007-es szakszervezeti tárgyalások témái között például nem jelenik meg a munkaidő megváltoztatása mint fontos célkitűzés.
Az új tagállamokban ugyanakkor még ennél is kevésbé tűnik lényegesnek ez a szempont: a kollektív szerződések megkötése előtti alkukban ritkán merül fel olyan szándék a munkavállaló fél részéről, hogy rövidítsenek az általánosan elfogadott 40 órás munkahéten. A tizenkettőből csupán három új tagországban, Cipruson, Csehországban és Szlovákiában nem éri el a 40 órát a megállapodásokban szereplő munkahét.