Államcsőd szélén Ukrajna

A belpolitikai bizonytalanság és az oroszországi energiaszállítások ügyének rendezetlensége mellett a globális pénzügyi válság hatásai is tovább rontották Ukrajna amúgy sem könnyű helyzetét. Északkeleti szomszédunk valutája, a hrivnya értéke közel ötödével csökkent a dollárral szemben néhány hét leforgása alatt, az államcsődtől tartó kijevi kabinet pedig a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult segítségért, amelynek szakértői delegációja tegnap meg is érkezett az ukrán fővárosba, hogy egy 10–15 milliárd dolláros készenléti hitelkeret biztosításáról tárgyaljon.

A pénzügyi bizonytalanság jeleire Ukrajna is azonnal a hitelminősítők figyelmének a középpontjába került: a Standard & Poor’s (S&P) hazánkkal együtt a volt szovjet köztársaságot is negatív figyelőlistára tette. A különbség csupán annyi, hogy míg hazánk esetében a besorolás esetleges megváltoztatásával kapcsolatos döntés év végéig esedékes, Ukrajna minősítéséről már ebben a hónapban határoznak az S&P elemzői.

Az IMF-delegáció megérke-zése után egyébként Julija Timosenko kormányfő, illetve a pénzügyi tárca és a jegybank vezetője is azzal igyekezett megnyugtatni a befektetőket, hogy a készenléti hitel csupán biztosítékként szolgál, és Kijev jelenleg nincs rászorulva annak lehívására. Ukrajna – Izland, Magyarország és Szerbia után – a negyedik állam, amely a valutaalaphoz fordult segítségért a nemzetközi pénzügyi válság közepette.

Az ukrán lakosság a rossz hírek hatására tömegesen váltja át bankban tartott megtakarításait dollárra: egyedül ebben a hónapban 1,3 milliárd dollárt tett ki az ilyen tranzakciók értéke, miközben a hrivnya minden idők legrosszabb árfolyamát produkálta az amerikai fizetőeszközzel szemben. Bár a kabinet és a jegybank mindent megtesz a valuta stabilizálása érdekében, elemzők rámutatnak, hogy az exportálható nyersanyagokban gazdag szomszédos államokhoz képest Ukrajnának lényegesen szerényebb valutatartalékai vannak. A jelenlegi 37,5 milliárd dolláros állomány alig fedezi az ország négyhavi importkiadásait.

A kijevi kabinetnek ugyanakkor egyéb problémái is vannak. A 2004-es narancsos forradalomban még közösen fellépő Timosenko és Viktor Juscsenko államfő pártjai által alkotott koalíció szeptemberi felbomlását követően az elnök előre hozott választásokat kíván tartatni december 7-én. Timosenko a nemzetközi pénzügyi helyzetre tekintettel ugyanakkor élesen ellenzi a választások kiírását, amely szerinte – és egyébként az Európai Parlament néppárti frakciója szerint is – túl nagy fenyegetést jelentene Ukrajna stabilitására.

Mindezek tetejében pedig állandó fenyegetésként lebeg az ország felett az orosz gáz várható drasztikus drágulása. A Gazprom az idén már megpendítette, hogy a Kijevnek jelenleg felszámított 179,5 dolláros köbméterenkénti árat jövőre 400 dollárra kívánja emelni. Az ukrán politikai vezetés az egyik legnehezebb feladatának megoldásában, vagyis egy elviselhető gázárfolyam kialkudásában az oroszoknál Timosenko jelenleg jobb helyzetben van Juscsenko államfőhöz képest.

Reuters, Die Presse