Államosítások Európa-szerte

Az Egyesült Államok, Németország és a Benelux-államok után Nagy-Britannia és Spanyolország is nagyszabású bankmentő csomagokat helyezett kilátásba, Izland pedig egyre kétségbeesettebben igyekszik orosz támogatást szerezni a pénzintézetek, sőt az egész államháztartás csődjének elkerülésére.

A brit pénzintézetek egyelőre óvatosan nyilatkoztak az Alistair Darling pénzügyminiszter által tegnap bejelentett mentőcsomagban való részvételről, mivel igyekeznek elkerülni, hogy az állami segítség elfogadásával bizonyítványt állítsanak ki saját gyengeségükről. A londoni kormány által a banki részvények hétfői zuhanása nyomán elkülönített 50 milliárd fontos keretet az állam a bankokban való tulajdonszerzésre fordítaná. A Royal Bank of Scotland, a Barclays és a fúzió előtt álló Lloyds TSB, valamint a HBOS érdeklődik a részleges államosítás iránt, de Európa legnagyobb bankja, a HSBC egyelőre azt közölte, hogy nincs szüksége kormányzati tőkeinjekcióra. A Standard Chartered is „jól van”, de „az üzletileg racionális mértékig” részt vesz a programban. A kormányzati részvényvásárlásokat a Bank of England legalább 200 milliárd fontos likviditási injekcióval egészíti ki.

A britekkel egy időben a spanyol kormány is jelentős, 30–50 milliárd euró értékű bankmentő csomagot jelentett be. A spanyol kormány pálfordulása azért különösen figyelemreméltó, mert korábban EU-szintű beavatkozást sürgetett. Miután azonban ez a hét végi párizsi válságcsúcson meghiúsult (VG, október 6., 4. oldal), kénytelen volt külön utat keresni. Madrid mellett az olasz kabinet is egy a brithez hasonló bankmentő „magánakcióról” tárgyalt tegnap, és a konrét részletek bejelentését a lapzártánk utáni esti órákra ígérték. Az uniós szintű beavatkozás elmaradása egyébként igencsak megterheli a francia–német viszonyt: Nicolas Sarkozy elnök Angela Merkelt hibáztatja a szombati csúcson hozott, szerinte rossz döntésért.

A pénzügyi összeomlás határán álló Izlandon a kormányzat a második és harmadik legfontosabb pénzintézet, a Landsbankinn és a Glitnir átvételével próbálja stabilizálni a helyzetet, a legnagyobb Kaupthingot pedig svéd szükséghitel felvételére kényszerítette. Eközben mindent megtesz azért, hogy négymilliárd euró értékű kölcsönt szerezzen az orosz kormánytól. A NATO-tag skandináv szigetország Geir Haarde miniszterelnök szerint azért kényszerült „új barátok után nézni”, mert nyugati szövetségesei nem segítettek neki. Haarde ugyanakkor cáfolta, hogy bármiféle katonai természetű ellenszolgáltatást ajánlanának Moszkvának.

Eközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a pénzügyi piacok mellett a világgazdasági rendszer keretei is átalakulnak a hitelválság következtében. A G7 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek pénteki washingtoni találkozójukon számot kell vetniük azzal, hogy a csoport nem működik, és ezért a feltörekvő gazdaságok bevonásával egy szélesebb körű egyeztető mechanizmust kell kidolgozni – jelentette ki Robert Zoellick, a Világbank elnöke. Zoellick Kína, Oroszország, India, Brazília, Mexikó, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika bevonásával egy „G14” létrehozását tartaná szükségesnek. A G7-ülés után, a hét végén sorra kerülő IMF–Világbank közgyűlés szintén a válságkezeléssel foglalkozik majd. Peer Steinbrück német tárcavezető egyébként levélben fordult a G7-hez, amelyben egy nyolcpontos tervezetet terjeszt elő a bankvezetők felelősségrevonhatóságának szigorítására.

Times Online, FT.com, Welt Online, Bloomberg

A világ pénzügyi szektorának veszteségeire vonatkozó becslést is drámai mértékben emelte az IMF. Az áprilisban számított 945 milliárd helyett most már 1400 milliárd dolláros kieséssel számolnak a szakértők, és hozzáteszik, hogy a reálgazdaságban is óriási veszteségekre kell felkészülni.

A világ pénzügyi szektorának veszteségeire vonatkozó becslést is drámai mértékben emelte az IMF. Az áprilisban számított 945 milliárd helyett most már 1400 milliárd dolláros kieséssel számolnak a szakértők, és hozzáteszik, hogy a reálgazdaságban is óriási veszteségekre kell felkészülni.-->