A szentgotthárdi Opel motorgyár október eleji leállása volt az első figyelmeztetés arra, hogy a gazdasági világválság szele a hazai autóipart is megcsapja. A másfél hetes kényszerleállás összesen kilenc műszakot és 140-150 dolgozót érintett. Ez azonban csak a kezdete volt a bajoknak, nem sokkal később a sopronkövesdi székhelyű Autoliv Kft.-nél kongatták meg a vészharangot.
Az autóbiztonsági eszközöket gyártó cég 26 munkavállalónak intett búcsút a válság következtében. Még így is jobban jártak azonban, mint a Dunakilitin működő, műanyagelemeket gyártó Veritas Kft., ahol száz fővel csökkent néhány nap leforgása alatt a dolgozói létszám. Hasonló fejleményekre van kilátás Miskolcon is. A japán Shinwa leányvállalata például csaknem száz fős leépítést jelentett be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkaügyi központban.
A beszállítókra is nehéz sors vár
A világ legnagyobb autóipari beszállítóját is nehéz helyzetbe sodorta a válság. A Bosch ugyanis a világ szinte minden autógyárának szállít valamilyen terméket, így elkerülhetetlen, hogy hatással legyen rá a gazdasági lassulás. Az idén eddig ugyan minden tervszerűen alakult a cégnél, ám mivel megcsappant a végfelhasználók vásárlási kedve, a nagy partnerek is kevesebbet rendelnek a különböző termékekből. Ennek következményeként az ez évre eltervezett forgalmát sem tudja majd teljesíteni a Bosch.
A német autóipari beszállítóhoz hasonlóan más cégek is küzdenek a válság hatásával. A szakmában az a mondás is járja, hogy az idén elmarad a december – az év utolsó három hónapjában bonyolódik általában a legnagyobb forgalom az autóiparban – ugyanis nagyjából egy hónapnyi teljesítménnyel esik majd vissza a termelés. Jövőre pedig, márkától függően 15-25 százalékkal kisebb termelőképességet jelentett be több autóipari gyártó. A hazai piacon így teljes a bizonytalanság.
Az szinte biztos, hogy Magyarországon a Suzuki tűnik a gazdasági világválság legnagyobb vesztesének. A termelésének nagy részét exportáló, és kevesebb mint egynyolcadát itthon értékesítő esztergomi gyár autóit ugyanis a zömmel hitelre vásárló, szerényebb pénztárcájú vevők választják.
A hazánkban összesen mintegy 40 ezernyire becsült, banki finanszírozásból visszavett autón belül már most is „előkelő” helyet foglal el a japán márka. Nem jó jel, hogy a tavalyinál sokkal nagyobb gyártás ellenére csaknem háromezer darabbal kevesebb, 21,6 ezer Suzukit adtak el kilenc hónap alatt belföldön.
A gyászos piaci hírek ellenére azonban a Mercedes még kitart 800 millió eurós – 200 milliárd forintos – kecskeméti beruházása mellett. „A konszern nem tervez halasztást, módosítást a majdan 2,5 ezer főt foglalkoztató üzem létrehozásának ütemtervében” – szögezte le Florian Martens, a cég szóvivője. A gyárat a tervek szerint így 2009-ben kezdik el építeni, azért hogy a kis kategóriás Mercedesek gyártása 2012-ben elindulhasson.
Romba dőlhet a hazai építőipar
A nemzetközi pénzpiaci válság a magyar építőiparra is rányomta bélyegét. Számos jelentős külföldi ingatlanfejlesztő cég ment ugyanis csődbe, amelyek így magyarországi leányvállalataikat is kénytelenek felszámolni.
Rossz ómen továbbá az is, hogy az építőiparban dolgozók száma napjainkban mindössze negyven százaléka a három évvel ezelőtti létszámnak. A megszorítások miatt ráadásul számos állami beruházás is elmarad, így még tovább mélyül az építőipar válsága, amely maga után ránthatja a magyar ingatlanpiacot is.
Bajnai Gordon gazdasági miniszter már közvetve el is ismerte, hogy a krízis a magyar ingatlanpiacot is visszaveti, bár hozzátette, hogy az unióból az építőiparba áramló 1800 milliárd forintnyi támogatás ezt a hatást ki fogja egyenlíteni. Kérdés, mire lesz ez elég, az ágazat teljesítménye már júliusban is 11,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, holott akkor még nem volt érezhető a válság.
Erősen kérdéses, mi történik majd a lakáspiacon: eddig, azaz a válság újabb hullámának szeptember végi eljöveteléig arról szóltak a hírek, hogy az építési szabályok módosulásával drágábbak lehetnek a lakások. Ugyanakkor a kereslet és ezzel az árak csökkenésének irányába hat a hitelezés szigorítása, a potenciális vevők egy része el is hullhat a szigorodó feltételeken. Ez, azon túl, hogy mérsékelheti, vagy akár teljesen kiolthatja a jövőre várt áremelkedést, a beruházások leállításához, ezáltal újból munkahelyek megszűnéséhez vezethet.
Az optimista szakértők szerint azonban mindezek ellenére nem kell tömeges bedőléstől tartani az ingatlanpiacon. Azzal azonban mindenképpen számolni kell, hogy a kereslet és a kínálat egyaránt csökkeni fog az elkövetkezendő időszakban, ami könnyen feltornázhatja majd az ingatlanok értékét.
Külföldön nem volt erős mentsvár
Rekordszintre emelkedett az ingatlanárverések száma az Egyesült Államokban, eddig még soha nem látott mértékben özönlötték el a lakosságot a banki felszólítások, illetve az árverések: augusztusban már 303 879 lakástulajdonos volt érintett.Ugyancsak kifordult magából a brit az idei év legnagyobb mértékű esését rögzítették a szigetország ingatlanáraiban. Ennek oka, hogy a vásárlók menekülnek a piacról, s ezzel még tovább mélyítik az ingatlanválságot. Az eladásra váró lakások száma immár elérte az egymilliót, így egy potenciális vásárlóra már 15 lakás jut.
Spanyolországban az egyik legnagyobb ingatlanépítő vállalat, a Martinsa-Fadesa nyári csődbejelentése indított el lavinát, utána ugyanis sorra dőltek be az építőipari cégek. Ennek következményeként most közel 20 százalékos ingatlanár-zuhanás tombol a spanyol piacon, amit csak tovább ront az egyre szigorodó jelzáloghitelezési gyakorlat.Eltiporja a kisvállalkozókat a válság?
A hazai kis- és közepes vállalkozói szektoron eluralkodott a pánikhangulat. A szakértők szerint a kkv-szektort felkészületlenül érte a válság, így nem is olyan meglepő, hogy most a vállalkozók fizetőképességük megtartása érdekében nem tudnak mihez nyúlni. Néhány hónapnyi tétlenség és tengődés így a teljes piac működését fenyegeti.
Éppen ezért a kormány 800 milliárd forintos mentőcsomagot dob a hazai kis- és közepes vállalkozások közé. A vállalkozásélénkítő csomag egyik már elérhető eleme, hogy tíz és százmillió forint közötti hiteleknél a felvett összeg 80 százalékáig az állam nyújt majd garanciát a bankok helyett.
A 800 milliárd forinton túl a kormány azon is gondolkozik, hogy további forrásokat keresnek, vagy csoportosítsanak át. Elmondásuk szerint azonban nem a büdzséből, hanem egy elkülönített alapból finanszírozzák majd a vállalkozók megsegítését.
Hamarosan uniós törvénycsomag is készül a kisvállalkozások védelmére, amely különbséget tenne a saját hibájukból, illetve a gazdasági visszaesés miatt csődbe jutott vállalkozások között. Utóbbiak állami és közösségi forrásokból kezdhetnék újra tevékenységüket.
A déliek szenvednek leginkább a válságtól
Spanyolország és Olaszország a két legnagyobb áldozata a gazdasági világválságnak, kilenc havi összevetésben az előbbinél majdnem negyedével, utóbbinál pedig 11 százalékkal kevesebb kocsi fogyott, de a többi nagy piacon – Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban – is kevesebb autót adtak el. Üdítő kivételnek számít Európában Csehország és Szlovákia, ahol szeptember végéig 38, illetve 20 százalékkal nőttek az eladások.
A világ egyik vezető autóipari információs cég legfrissebb jelentése szerint a teljes európai autópiac 8,3 százalékkal csökkent szeptemberben az egy évvel korábbi adatokhoz képest: összesen 1284757 autó talált gazdára a kontinensen a hónapban. Az autópiac egész éves teljesítménye pedig 4,4 százalékkal marad el a tavalyi évhez képest.
AS Network - Hampl Márta Külföldön nem volt erős mentsvár Rekordszintre emelkedett az ingatlanárverések száma az Egyesült Államokban, eddig még soha nem látott mértékben özönlötték el a lakosságot a banki felszólítások, illetve az árverések: augusztusban már 303 879 lakástulajdonos volt érintett.
Ugyancsak kifordult magából a brit ingatlanpiac: az idei év legnagyobb mértékű esését rögzítették a szigetország ingatlanáraiban. Ennek oka, hogy a vásárlók menekülnek a piacról, s ezzel még tovább mélyítik az ingatlanválságot. Az eladásra váró lakások száma immár elérte az egymilliót, így egy potenciális vásárlóra már 15 lakás jut.
Spanyolországban az egyik legnagyobb ingatlanépítő vállalat, a Martinsa-Fadesa nyári csődbejelentése indított el lavinát, utána ugyanis sorra dőltek be az építőipari cégek. Ennek következményeként most közel 20 százalékos ingatlanár-zuhanás tombol a spanyol piacon, amit csak tovább ront az egyre szigorodó jelzáloghitelezési gyakorlat. Az építőiparban sem rózsás a helyzet, a kis- és közepes vállalkozók pánikhangulatán pedig milliárdokkal segítene a kormány -->
