Összefognak a fejlődőkért

A globális pénzügyi rendszer új alapokra helyezését szorgalmazza a Nemzetközi Valutaalap, miközben egyre világosabbá válik: a szervezet erőforrásai önmagukban elégtelenek a tartós válságkezeléshez. A világméretű tűzoltásból növekvő részt vállal az Egyesült Államok, és a jelentős devizatartalékkal rendelkező ázsiai országok is fontos szerephez juthatnak.

Dominique Strauss-Kahn bejelentette: a húsz vezető gazdasági hatalom novemberi rendkívüli csúcsértekezletén öt pontból álló javaslatot tesz a globális piacszabályozás megújítására. Ezek között szerepel az a rövid távú hitelkonstrukció, amelyet szerdán hagyott jóvá az IMF vezetése. A gazdaságpolitikai feltételekhez nem kötött, három hónapos támogatást azok a feltörekvő országok vehetik igénybe (IMF-kvótájuk ötszörösének erejéig), amelyek a múltban „megfelelő” gazdaságpolitikát folytattak. Megfigyelők szerint Cseh- és Lengyelország, Brazília, Mexikó, Dél-Korea, valamint Szingapúr biztosan ebbe a körbe tartozik, ugyanakkor Argentína vagy a magas folyó fizetésimérleg-hiánnyal küszködő Törökország és Dél-Afrika aligha.

Az IMF-vezérigazgató által vázolt pontok között szerepel a piaci buborékok kialakulásának a megelőzése, a nemzetközi pénzügyi szabályozás megújítása, egy stabilabb világgazdasági rendszer létehozása és az IMF forrásainak a növelése. Ezek ugyanis hamarosan kimerülhetnek: a rendelkezésre álló 209 milliárddal szemben Simon Johnson, a szervezet volt vezető közgazdásza legalább 1000 milliárd dollárra becsüli a válság teljes leküzdéséhez szükséges hitelösszeg nagyságát (VG, 2008. október 29., 4. o.). Strauss-Kahn is hangoztatja, hogy az IMF pénze önmagában nem elegendő, éppen ezért reményét fejezte ki, hogy a valutaalap mentőprogramjai más – kormányzati és multilaterális – hitelezőket is megmozgatnak majd.

Ennek jele az Európai Bizottsággal és a Világbankkal közösen összeadott 25,1 milliárd dolláros magyar mentőcsomag mellett az is, hogy az amerikai Fed 30-30 milliárd dolláros kölcsönt nyújtott négy fontos feltörekvő országnak (Brazília, Mexikó, Dél-Korea, Szingapúr). Washington – az IMF-hez hasonlóan – sokkal kedvezőbb feltételekkel folyósítja a támogatást, mint a kilencvenes évek hasonló programjai során. Az EBRD Törökországnak ígér évi több százmillió euró értékű segítséget, a japán kormány pedig azzal az ötlettel kacérkodik, hogy óriási devizatartalékaiból 200 milliárd dollárt kölcsönad az IMF-nek. Gordon Brown brit miniszterelnök a minap hasonló lépésekre buzdította a szintén nagy tartalékokkal rendelkező Kínát és az arab olajországokat (VG, 2008. október 30., 5. o.).

Hogy milyen nagy szükség van a valutaalap pénzére, azt az ukrán jegybankelnök legutóbbi nyilatkozata is jelzi. Ha a kijevi parlament nem fogadja el sürgősen az október 26-án megkötött 16,5 milliárd dolláros IMF-hitelmegállapodást, akkor az ország képtelen lesz törleszteni külső adósságai egy részét – mondta Volodimir Sztelmak. Pakisztán esetében a héten Iszlámábádban tárgyalt Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kongatta meg a vészharangot. Szerinte ha a jövő hét elejéig nem kap segítséget az ázsiai ország, akkor öszszeomlik a pénzügyi rendszere. A fehérorosz kormányzat is példátlan engedékenységgel – gazdasági reformok és részleges privatizáció kilátásba helyezésével – igyekszik puhítani a valutaalapot, amelytől kétmilliárd dolláros hitelt remél.

Ezt az összeget tegnap Michael Glos gazdasági miniszter említette meg, míg Peter Struck szociáldemokrata frakcióvezető 20-25 milliárdról beszélt.

A csomagban az autóiparnak szóló segítség, lakóház-felújítási támogatások és a vállalatok beruházásaira adandó adókedvezmények szerepelhetnek.

Az Aszo Taro japán miniszterelnök által tegnap bejelentett, 51 milliárd dollárnak megfelelő élénkítő intézkedések egy része szintén a vállalati szférát célozza (bankok feltőkésítése, kisvállalkozások támogatása).

A lakosság vásárlóerejét is igyekeznek azonban növelni közvetlen – egy négyfős család esetében mintegy 600 dolláros – jövedelemtranszferrel és a jelzálogkölcsönökhöz adott adókedvezménnyel.

Ezt az összeget tegnap Michael Glos gazdasági miniszter említette meg, míg Peter Struck szociáldemokrata frakcióvezető 20-25 milliárdról beszélt.

A csomagban az autóiparnak szóló segítség, lakóház-felújítási támogatások és a vállalatok beruházásaira adandó adókedvezmények szerepelhetnek.

Az Aszo Taro japán miniszterelnök által tegnap bejelentett, 51 milliárd dollárnak megfelelő élénkítő intézkedések egy része szintén a vállalati szférát célozza (bankok feltőkésítése, kisvállalkozások támogatása).

A lakosság vásárlóerejét is igyekeznek azonban növelni közvetlen – egy négyfős család esetében mintegy 600 dolláros – jövedelemtranszferrel és a jelzálogkölcsönökhöz adott adókedvezménnyel.

-->