A válság előtt is zuhanás

Enyhe csökkenést mutat a lakásátadások száma, és a kiadott építési engedélyek alapján további mérséklődés valószínű. Eközben a nem lakáscélú épületek száma soha nem látott dinamikával bővül, ez az igen gyenge építőipari adatok tükrében meglepő.

Még nem a pénzpiaci válság hatásait tükrözi a lakásépítések szűkülése, hanem a korábban is pesszimista lakossági hangulatét, valamint a tavaly csökkenő, az idén stagnáló reálbérekét. A hitellehetőségek szűkülése leghamarabb az utolsó negyedévi adatokra lehet hatással, akkor is inkább az építési engedélyekre, a folyamatban lévő építkezéseket ugyanis már aligha hagyják félbe a keresletkiesés miatt.

Az idei első három negyedévben több mint húszezer befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 31 ezer új otthonra adtak ki építési engedélyt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A használatba vett lakások száma egy, az újlakás-építési engedélyeké 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A harmadik negyedben használatba vett otthonoké 26 százalékkal több, mint a tavalyi azonos időszakban. A kiugró adat ugyan némi meglepetés, de az előző időszakban még ennél is nagyobb volt a csökkenés, így csak korrekciónak és nem trendfordulónak tekinthető. Tavaly igen enyhe növekedés volt az átadások számában, azonban 2004 óta összességében csökkenő tendencia bontakozott ki.

A július–szeptemberi időszakban az újlakás-építési engedélyek száma 10 százalékkal csökkent, ez előrevetíti a lakáskínálat további szűkülését. Egyre több a magánépíttető: a lakosság által építtetett új otthonok száma 2 százalékkal nőtt, míg a vállalkozásoké 3 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. Ennek megfelelően eladás céljára is 3 százalékkal kevesebb új lakást építettek. A nem lakáscélra épülő ingatlanok terén ezzel egy időben óriási felfutás tapasztalható, a kiadott építési engedélyek alapján egy év alatt másfélszeresére bővülhet az utóbbiak kínálata, ez három és fél millió négyzetméter tervezett beépítését jelenti.

Tragikusan érintik a válságjelenségek az építőanyag-ipari cégeket – értekelte a helyzetet Kató Aladár, a Téglás Szövetség elnöke. Szűkül a vásárlóerő, az emberek elhalasztják lakásvásárlásaikat, a felújításokat; mindezt jó tükrözik a statisztikai adatok. Szerinte az utóbbi években hozott lakáspolitikai intézkedések, az állami szerepvállalás csökkenése, a kedvezmények visszafogása szintén hozzájárult az építkezési kedv mérséklődéséhez, s ezt most megfejelte a globális pénzpiaci válság. A recesszióra kényszerűen reagálnak a cégek: az idén már előfordult, hogy üzemszünetet rendelt el egy cserépgyártással foglalkozó vállalat, ilyen intézkedést a téli hónapokban bizonyára mások is megtesznek. Az elnök szerint elbocsátásokra is sor kerülhet, néhány százalékos létszámleépítés nem elképzelhetetlen. BD–BJA–MN

Mint kifejtette: a politikának és főleg a kormánynak nem lett volna szabad megengedni, hogy a lakossági fogyasztás túlzott hitelből történjen. A PSZÁF pedig abban hibás, hogy nem képes elejét venni a felelőtlen hitelakciókkal operáló szolgáltatók előretörésének.

A főtitkár úgy látja, hogy akik eddig már pénzt fektettek új lakásuk megvásárlásába, azok bizonyosan sokkal nehezebben tudják majd eladni azt.

A piacra viszont folyamatosan ömlenek az új és használt lakások, amelyeket egyre nehezebb eladni. A túlkínálat lenyomja az árakat, s a lakáshitelezés sokkal nehezebb lesz.

Mint kifejtette: a politikának és főleg a kormánynak nem lett volna szabad megengedni, hogy a lakossági fogyasztás túlzott hitelből történjen. A PSZÁF pedig abban hibás, hogy nem képes elejét venni a felelőtlen hitelakciókkal operáló szolgáltatók előretörésének.

A főtitkár úgy látja, hogy akik eddig már pénzt fektettek új lakásuk megvásárlásába, azok bizonyosan sokkal nehezebben tudják majd eladni azt.

A piacra viszont folyamatosan ömlenek az új és használt lakások, amelyeket egyre nehezebb eladni. A túlkínálat lenyomja az árakat, s a lakáshitelezés sokkal nehezebb lesz.-->