A sípálya mintegy 600 ezer lejbe (42 millió forint) kerül. A pénzt a turisztikai egyesület tagjai, vagyis a helyi idegenforgalmi vállalkozások és az önkormányzat adta össze. Románia legkisebb városának legfontosabb jövedelemforrása az idegenforgalom. Tusnádfürdőn három nagyobb és két kisebb szálloda üzemel, a nagyobbak nagyjából 160, a kisebbek 40-50 ággyal. További 15 panzió és magánszállások várják a vendégeket.
A sípálya megépítésétől azt reméli Albert Tibor polgármester, hogy jelentősen növekedni fog a turisták száma a tavalyi 140 ezerről, remélhetőleg évente 200 ezerre. A gyógyvízéről és gyógyfürdőjéről is híres város terveiben élményfürdő és sporttelep építése is szerepel. A fejlesztéseknek gát szab, hogy a városnak évente kevés bevétele származik az idegenforgalmi adóból, a befizetett jövedelemadónak pedig csak 25 százaléka kerül vissza az önkormányzathoz.
A hazai sípályák jövedelmezősége már jelentősen csökken a tavalyi téli szezonban a kedvezőtlen időjárás és a megnövekedett energiaköltségek miatt. Az alacsonyabban fekvő terepeken kénytelenek hóágyúkat bevetni, amely a kétszeresére emeli a pályák napi energiafogyasztását, ha azonban ezt nem teszik, hó híján a síeléshez kapcsolódó egyéb árbevételektől is elesnének az üzemeltetők. A költségeket az is emeli, hogy az árampiaci liberalizációt követően a középfogyasztónak számító sípályák 2008. január elsejétől jóval az uniós átlag felett vásárolják a villamos energiát.
