Történelmi mélyponton a hazai cégek várakozásai

Egyelőre a kutatók nem tudják eldönteni, hogy valós fenyegetettséget éreznek-e a cégek, vagy inkább „túlreagálják” a pénzpiaci válságról érkező híreket. A GVI összesített konjunktúramutatója mindenesetre a mélybe zuhant, százalékos értéke – először a felméréssorozat történetének tíz éve alatt – negatív tartományba került, és mínusz 7,1 százalékon áll. Ez év áprilisában még 12 százalékos értéket mutatott, tavaly ilyenkor pedig 4 százalék volt.

Tóth István János, a GVI ügyvezető igazgatója szerint elsősorban a rövid távú kilátásokat értékelik a pesszimistán a cégek, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetükkel többnyire elégedettek a vállalkozások. A felmérésben csaknem 1500 céget kérdeztek meg, ezek a teljes vállalkozási szférát reprezentálják a legkisebbektől a legnagyobbakig.

A korábban leginkább optimistának mutatkozó külföldi kézben lévő vállalkozások esetében zuhant a legmeredekebben konjunktúramutató, a kicsi, hazai cégek a korábbi felvételekkel megegyezően továbbra is kedvezőtlen színben látják a jövőjüket. Ugyanilyen különbség tehető a döntően exportra termelő és a belföldi piacot ellátó cégek között is, előbbiek jóval borúlátóbban ítélik meg a helyzetüket. Mindehhez magyarázatként az szolgál, hogy a magyar gazdaság rendkívüli módon függ a külpiacok alakulásától, elsősorban a németországi konjunkturális folyamatoktól. Mivel ott is erős a lejtmenet, nem csoda, ha nálunk is aggasztó kép rajzolódik ki.

Az ágazatok közötti összehasonlításban – a szállításon kívül – mindenütt csökkenést regisztrált a GVI. A legnagyobb arányban az iparban, az idegenforgalomban a kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásoknál esett a konjunktúramutató szintje. A cégek általában a beruházások elhalasztásával reagálnak a romló konjunkturális kilátásokra – állapította meg a felmérés. Tóth István János szerint mind az építési, mind a gépberuházási aktivitás a mélybe zuhant, vagyis felerősödött az a negatív tendencia, ami már hosszú idő – 2000 nyara óta – megfigyelhető. Az építések helyzete különösen kedvezőtlen, immár öt éve a negatív tartományban mozog, azaz többségében vannak azok a cégek, amelyeknél nincs ilyen jellegű beruházás.

A munkaerő-kereslet is tükrözi az általános hangulatot: a versenyszektorba tartozó cégeknél kezd kibontakozni egy újabb negatív fordulat, jövőre 28 százalékuk tervezi csökkenteni a létszámot. Az iparban rosszabbak a kilátások: 31 százalék számol elbocsátással. Az exportrendelések várható visszaesése miatt a következő év első felében a cégek 37 százaléka kalkulál a kivitel csökkenésével, az iparban 40 százalékuk várja ezt a forgatókönyvet. Különösen nyugtalanítónak tartják a kutatók, hogy negatív kapcsolat mutatkozik a kivitel árbevételen belüli súlya és az export-rendelésállomány alakulása között: minél inkább exportál egy cég, annál nagyobb a rendelésállomány visszaesésének a valószínűsége. Az is intő jel, hogy a nagyobb létszámú vállalkozásokat erősebben érinti az export csökkenése.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke megismételte az a korábban már hangoztatott véleményét, hogy ebben a helyzetben különösen nagy szükség lenne a strukturális átalakításokra. Szerinte az lenne a kivezető út a válságból – és ezt fogja képviselni a gazdasági csúcson is –, ha a kormány 3-400 milliárdos kiadácsökkenés mellett ugyanekkora összegben átrendezné az adórendszert, és az európai uniós forrásokból ugyancsak 300-400 milliárd forintot átcsoportosítana a vállalkozások élénkítésére. Csak ily módon lehet tompítani megítélése szerint a konjunktúracsökkenés negatív hatásait.