BUX 42,966.05
-0.31%
BUMIX 3,809.81
-0.00%
CETOP20 1,820.32
0.00%
OTP 9,070
-1.58%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.89%
ZWACK 17,400
+0.29%
0.00%
ANY 1,545
+0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OPUS 151.8
0.00%
0.00%
0.00%
-0.25%
OTT1 149.2
0.00%
-0.90%
MOL 2,832
+0.78%
0.00%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+2.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
NUTEX 10.65
-4.05%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Átlagos habzóbor, vagy igazi pezsgő? Nem mindegy!

Legkésőbb holnap előkerülnek a pezsgőspoharak a családi vitrinekből. Hogy mivel töltjük meg őket, nem mindegy, óriási lehet ugyanis a különbség egy átlagos habzóbor és egy igazi pezsgő közt - írja a Reggel.hu.

Évről-évre az átlagos nyolcszorosára nő a pezsgő- és habzóbor-fogyasztás decemberben – derül ki a Nilesen piackutató társaság legfrissebb elemzéséből. A fogyasztás hirtelen és nagy mértékű megugrása nem meglepő, a pezsgőfogyasztás Magyarországon ugyanis kimondottan szezonális jellegű, így elsősorban karácsonykor és szilveszterkor csörrennek a habzó nedűvel teli poharak.

Kereskedői tapasztalat, hogy az év végi koccintáshoz az olcsóbb italokat vásároljuk. Pedig ha valaki jó pezsgőt szeretne fogyasztani, érdemes elkerülnie a flaskánként mindössze pár száz forintért kínált italokat. A palackokban ugyanis sokszor csupán szénsavval dúsított szőlőnedű, vagyis habzóbor lapul.

„A silány minőség egyik árulkodó jele lehet, ha nem tüntetik fel az üvegen a gyártási technológiát” – hívja fel a figyelmet Garamvári Vencel, a 2006-os év legjobb borásza cím viselője. A szakértő elmondása szerint a boltok polcain leginkább két pezsgőgyártási módszerrel találkozhat a vásárló.

Az úgynevezett klasszikus technológia azt jelenti, hogy legalább kilenc hónapig érlelik a palackban a nemes szomjoltót. Ezután egy mesterséges tartályba öntik át a pezsgő-kezdeményt, ahol hozzáadják a cukrot. Az édesítés után pedig már azokba a palackokba töltik a nedűt, amelyeket később a vásárlók emelnek le a polcokról.

Ezzel szemben a tradicionális gyártási módszerrel – a champagne-i technológiával – nem „vándoroltatják” a pezsgőt, hiszen ugyanabban az üvegben érlelődnek össze az ízek, és édesül meg a bódító nedű, mint amelyikből a poharakba töltjük. Ráadásul ennél a fajta gyártási módszernél legalább két évig kell állnia a bódító nedűnek a palackban.

Csupán félsiker azonban a sikeres pezsgőválasztás, hiszen sok múlhat a megfelelő tálaláson is. A pezsgő ugyanis hidegen, hat-nyolc Celsius-fokosan jó, ám semmiképp nem szabad mélyhűtőbe dobni az italt a cél érdekében. Ha túl sokáig hagyjuk ugyanis a fagyasztóban, akkor buborékos innivaló helyett csupán egy jégtömböt láthatunk viszont, amely kiolvadás után még véletlenül sem lesz pezsgő ízű. Célszerűbb inkább egy jéggel teli vödörben megfelelő hőmérsékletűre hűteni a palackot, mert így legalább egy kalap alatt letudhatjuk a felbontás utáni hűtést, illetve tárolást.

Az ízélmények mértékén az is sokat lendíthet, ha a megfelelő időben bontunk pezsgőt. Nagyobb étkezések előtt például tökéletes aperitif lehet a habzó nedű, hiszen szénsavasságának köszönhetően étvágygerjesztő hatású. Desszert, illetve sütemények mellé fogyasztva pedig az édes, és enyhén kesernyés ízek tökéletesen kihangsúlyozzák egymást.

Drágul a pezsgő: míg egy liter minőségi fehér ital tavaly átlagosan 882 forintba került, addig az idén átlagosan 960 forintos nedűvel önthettük tele a poharainkat – állítja a Nielsen. A kiskereskedelem 11 milliárd forintot meghaladó forgalmat bonyolított le 2007 decembere és 2008 novembere között, ez négy százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek