BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az euróbevezetés dilemmái

A válság következtében Magyarország megfontolja a korábbi euróbevezetést – mondta Veres János az APA hírügynökségnek. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy jövőre a tervek szerint a maastrichti kritériumot jelentő 3 százalék alá mérséklődik a költségvetési hiány. Sőt, valójában – a 0,6 százalékos nyugdíjkorrekció figyelembevételével – már az idén a GDP 2,8 százaléka lehet a deficit, ennek ellenére a kormány egyelőre nem módosít 3,4 százalékos eredményszemléletű hiányvárakozásán – fogalmazott a pénzügyminiszter egy tegnapi sajtótájékoztatón. Simor András jegybankelnök is reálisnak tartja, hogy még az idén 3 százalék alá csökkenhet a hiány – derült ki az MGYOSZ rendezvényén elhangzottakból. Ha az államháztartás egyenlege a tervek szerint alakul, hazánk jövő ősszel abba a helyzetbe kerülhet, hogy kialakítsa álláspontját az euró előszobájának számító ERM II árfolyamrendszerhez való csatlakozásról. Ekkorra már ismert lesz az Európai Bizottság értékelése a jövő évi magyar gazdasági teljesítményről, a 2010-es bizottsági előrejelzés, valamint a 2010-es büdzsétervezet is. A konkrét euróbevezetési menetrendre azonban még várni kell. Veres néhány reformot végrehajthatónak lát a csatlakozásig, főként az adók, a szociális rendszer és az önkormányzatok terén. Erre mindenképpen szükség lenne.

Strukturális reformok nélkül kockázatot hordozhat a gyors csatlakozás – mondta lapunk kérdésére Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Nemcsak a nominális konvergencia számít, hanem reálértelemben is fel kell zárkóznunk, hogy ki tudjuk használni a csatlakozásból származó előnyöket, de ha ez erőltetetten zajlik, akkor akár konzerválhatja is a lemaradásunkat – véli a szakértő. Trippon hozzátette: az elmúlt hónapok eseményei vonzóbbá tették az eurót, Lengyelország például rögtön elő is állt egy 2012-es csatlakozási menetrenddel, de még a kívül maradási joggal rendelkező Dánia is referendumot ír ki az ügyben. A konvergenciakritériumok gyorsan teljesíthetők lennének hazánk számára is, a szűk keresztmetszetet az ERM II-csatlakozás jelenti, mivel ebben két évet kell eltölteni anélkül, hogy az árfolyam kicsúszna az ingadozási sávból. Ha 2009 második felében lépünk be az árfolyamrendszerbe, akkor a 2013. január 1-jei időpont lehet a legkorábbi euróbevezetési dátum, mivel egy évközi váltás nagy technikai nehézségeket okozna.

Igaz, a kívülállók számára vonzóbb lett az euró bevezetése, de a zónatagok is óvatosabbá válhatnak, amikor a felvételről döntenek – hangsúlyozta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez a szempont már az ERM II-csatlakozási tárgyalások során is felszínre kerülhet: az EKB aligha vállalja majd fel, hogy egy instabil pénzügyi helyzetben lévő ország devizája mögé álljon.




Krízisben jobb a zónán belül

A válságkezelés során olyan intézkedést hoztak az EU döntéshozói, amelynek révén az eurózóna jobb helyzetbe került. Amikor például a németek garantálták a bankbetéteket, akkor kényszerhelyzetbe kerültek a zónán kívüli országok – mondta Simor András jegybankelnök az MGYOSZ csúcstalálkozóján.

A bankfeltőkésítést is azért kell végrehajtanunk, mert mások is ugyanilyen csomagot tesznek a bankrendszer mögé, és nem hozhatjuk versenyhátrányba bankjainkat azzal, hogy nem részesülnek hasonlóban.


A bankfeltőkésítést is azért kell végrehajtanunk, mert mások is ugyanilyen csomagot tesznek a bankrendszer mögé, és nem hozhatjuk versenyhátrányba bankjainkat azzal, hogy nem részesülnek hasonlóban.

-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.