Egyes híradások szerint a rendőrség úgy nyilatkozott: előfordulhatott, hogy lézersugarak nem megfelelő visszaverődése miatt történt a tévedés, ők csak "begyűjtik az adatokat a Rametből". A Ramet vállalat honlapját áttekintve kiderül, hogy nem lézeres, hanem radar készülékekről lehet szó, mivel – úgy tűnik – a cég nem forgalmaz lézerrel működő sebességmérőket. A pontos körülmények megismerésére a vizsgálat lezárulta után lesz lehetőség.
A két típus között pedig jelentős a különbség: míg a radar elven működő sebességmérőknél a tévedés lehetősége fennáll, addig a modernebb, lézeres eszközök szinte tökéletesen pontosak – tájékoztatott Pákay Péter, a traffipaxok hitelesítését is végző Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) mérésügyi igazgatója. Az igazgató szerint a kevésbé fejlett eszközökből már csak néhány működik az országban. Emellett ha rosszul mér egy berendezés, akkor a tévedés olyan nagyságrendű, hogy az feltétlenül szemet szúr.
A sebességmérőket a rendőrségnek kétévente hitelesíttetnie kell az MKEH-nál, az eljárás típustól függően 40-60 ezer forintba kerül. Pákay Péter elmondta: a hitelesítést a rendőrségnek kell kezdeményeznie és az ORFK belső ellenőrzési csoportja felügyeli. Az igazgató kiemelte: a rendőrség érdeke, hogy mindig hitelesített eszközökkel dolgozzon, hiszen az ezek által mért értékeknek a bíróság számára is bizonyító erejűeknek kell lenniük. Pákay Péter hangsúlyozta, hogy a jelenleg használt sebességmérő rendszer jól működik, a tévedések esélye rendkívül kicsi.
A közlekedést felügyelő európai rendőrségeket összefogó TISPOL adatai szerint a legelterjedtebb sebességmérő típus a radaros, de a traffipaxok számáról és típuseloszlásáról nincs adatuk.
Megkérdeztük az ORFK-t, hogyan zajlanak ezek az ellenőrzések és milyen eredményekkel zárultak eddig. Komáromi Endre rendőr ezredes megbízásából a következő választ kaptuk: "az ellenőrzések részben rendszeresen, illetve szisztematikusan, részben pedig alkalomszerűen, célirányosan kerülnek végrehajtásra. Az ellenőrzések túlnyomó többségében a végrehajtó állomány közterületi szolgálatellátása közben történik.
Az ellenőrzés rendszerét megfelelőnek tartjuk, nem tervezzük ennek szigorítását. Az ellenőrzések végrehajtására, azok eredményére vonatkozó statisztikai adatgyűjtési rendszer azonban nincs kialakítva a rendőrségen, így ezekről nem áll módomban tájékoztatást adni." Emellett – olvasható a válaszban – az eszközök által készített képfelvételek feldolgozására általánosan használt szoftver figyelmezteti a kezelőt, ha a sebességmérő hitelességi ideje a lejárathoz közeledik.
A közlekedési jogra szakosodott Dr. Szabó Zsolt Lajos Ügyvédi Iroda tájékoztatása szerint "nagyon vigyáznak" arra, hogy a traffipaxok hitelesek legyenek, annak ellenére, hogy megfogalmazásuk szerint a belső ellenőrzés "kivánnivalót hagy maga után." A jogászok tanácsa az, hogy ha valaki nem szeretné megfellebbezni a közigazgatási bírságot, de érdeklik a gyorshajtási büntetés részletei, hasonlítsa össze az úgy nevezett települési napló tartalmát a sebességmérő feketedobozának adataival.
A traffipaxok feketedoboza minden, a méréssel kapcsolatos adatot (helyszín, sebesség, idő, stb.) tartalmaz. A mérést végző rendőrök által készített, települési naplónak nevezett jegyzőkönyv tájékoztat a helyről, az időről és a mérést végző személyéről. Amennyiben a két adatsor nem egyezik (mert például a rendőrök nem rögzítették, hogy időközben áttelepültek egy felüljáróra), az autós kezében az "ütőkártya". Az ügyvédi iroda tájékoztatása szerint erre van esély, mivel a települési naplót esetenként hanyagul kezelik.
