Ennyi volt, összesen két lehetősége maradt Zelenszkijnek
Az európai tisztviselők önmagukat dicsérték a hétvégi genfi tárgyalások után, amelyek azt sugallták, hogy Donald Trump meghallgatja aggodalmaikat a békemegállapodással kapcsolatban. „Bár még van tennivaló, most már szilárd alap áll rendelkezésre a továbblépéshez” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki a „jó előrelépést” ünnepelte az „erős európai jelenlét” eredményeként.
Ez valóban „előrelépés” volt az EU és az Egyesült Királyság legfőbb tanácsadói számára, akiket meghívtak a svájci vasárnapi találkozóra, miután kihagyták őket Amerika eredeti 28 pontos tervéből.
A ünneplés után azonban gyorsan szembejött a valóság. Hétfőn a Kreml elutasította Európa ellentervét a háború befejezésére, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik magas rangú külpolitikai tanácsadója pedig úgy nyilatkozott, hogy az „nem felel meg nekik”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este azt közölte, hogy az amerikai és ukrán tisztviselők megállapodtak egy csökkentett szövegről, amely beépíti Kijev néhány aggályát, bár a „kényes” kérdéseket még meg kell vitatni Trumppal. Dan Driscoll amerikai hadseregminiszter kedden Abu Dabiban találkozik orosz tisztviselőkkel a békekeretről szóló tárgyalásokon – közölte egy magas rangú amerikai hivatalnok.
Ukrajna számára most az a kockázat áll fenn, hogy Putyin visszahúzza az amerikai elnököt kiindulási pozíciójába: egy 28 pontos tűzszüneti megállapodásba, amely felháborodást keltett a brüsszeli tisztviselők körében, mert Kijevet arra kényszerítené, hogy jelentős földterületeket adjon át Moszkvának, mondjon le a NATO-csatlakozás reményéről, és csökkentse hadseregének létszámát 600 ezer főre a közel egymillióról.
Ha ez bekövetkezik, Zelenszkij szörnyű választás elé kerül: vagy elfogadja Trump és Putyin által kikészített ajánlatot, vagy kockáztatja országának jövőjét azzal a reménnyel, hogy egy nap elegendő segítséget kap európai barátaitól.
Ezek ugyanazok a barátok, akik közel négy év háború után sem küldenek neki csapatokat, sem a kívánt fegyvereket, sőt még a bankjaikban lévő befagyasztott orosz eszközöket sem használják fel arra, hogy Ukrajna saját forrásokból vásároljon felszerelést. Azaz
Zelenszkij kettő közül választhat: vagy elfogadja Trump béketervét, vagy arra vár, hogy az európai háborúpárti elit katonákat küldjön a frontra, illetve minden fegyvert és befagyasztott orosz vagyont, amivel rendelkezik.
Zelenszkij választása döntő lehet
Néhány amerikai republikánus szerint azok az európaiak, akik ellenzik Trump megállapodását és a szükséges kompromisszumokat, csak áltatják magukat.
Mi az alternatíva?
– kérdezte Greg Swenson, a Republikánusok Külföldön Egyesületének (Republicans Overseas) brit elnöke a Politicótól.
Jól tudtok beszélni, részt vehettek minden diplomáciai találkozón, és elküldhetitek legjobb embereiteket Genfbe, de Putyint csak úgy lehet legyőzni, ha harcoltok – és egyikük sem hajlandó erre
– mondta Swenson. Hozzátette:
Minden csak beszéd. Nagyon jól hangzik, amikor a demokráciáról és Ukrajna védelméről beszéltek, de egyszerűen nem hajlandók megtenni, amit kell.
Trump eredeti javaslata pánikot keltett a brüsszeli és más diplomaták körében, mert tudták, hogy Zelenszkij nem számíthat Európa önálló erejére ahhoz, hogy elegendő segítséget nyújtson Ukrajnának.
Aztán ott van a béke fenntartásának kérdése is. Idén korábban Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök erőfeszítéseket tettek egy nemzetközi békefenntartó erő összeállítására önkéntes országokból álló koalíció formájában. Ehhez is erő és pénz kell.
Franciaországban egy hete Fabien Mandon, Franciaország új vezérkari főnöke szenvedélyes felhívást tett a polgármesterekhez, hogy készítsék fel lakosaikat egy lehetséges orosz háborúra. Ez felháborodást keltett, és elítélést váltott ki a nagy politikai pártoktól. Mandon figyelmeztetett, hogy ha Franciaország „nem készül fel gyermekeinek elvesztésére, a gazdasági szenvedésre, mert a prioritást a védelmi termelés kapja, akkor kockáztat”.
Macron megpróbálta elfojtani a vitát, mondván, hogy Mandon szavait kiragadták a kontextusból.
Németországban Johann Wadephul külügyminiszter azt mondta, hogy Berlin „már különleges hozzájárulást tesz a keleti szárnyhoz” egy harcra kész dandár állomásoztatásával Litvániában.
