Nagyot húz a kormány: elképesztő, mekkora kört venne bele az Otthon Startba – ezek a régiók járnának legjobban
A magyar lakáspiacon a külterületi és zártkerti ingatlanok évtizedek óta marginális szerepet játszanak, részben a korlátozott hitelezhetőségük miatt, így a belterületi lakásokhoz képest jóval kevésbé kerültek a figyelem középpontjába. Ennek megfelelően ezek a lakóingatlanok jóval olcsóbbak is a belterületi lakásoknál. A kormányzat viszont most azt tervezi, hogy a tanyák és birtokközpontok mellett az egyéb külterületi lakóingatlanokat is bevonja az Otthon Start programba. Az intézkedés eredményeként több tízezer extra ingatlannal bővülne az otthon startos kínálat – derül ki az Ingatlan.com keddi elemzéséből.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára az oldal podcastműsorában elmondta, hogy a kormányzat már vizsgálja a kiterjesztés lehetőségét, amely több tízezer épületre nyithatná meg a támogatási lehetőséget.
A lépés a meglévő ingatlanok mellett a frissen parcellázott külterületi telkeken várható új építkezéseket is felpörgetheti.
Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője közölte: „A Lechner Tudásközpont adatai szerint országosan több mint 150 ezer külterületi lakóingatlant tartanak nyilván. Földrajzi eloszlásuk alapján az alföldi térségek és vármegyék lehetnek az intézkedés legnagyobb nyertesei.” Beszélt arról is, hogy a külterületi lakóingatlanok eddig átlagosan 30–40 százalékkal olcsóbbak voltak a belterületieknél, részben a rosszabb infrastruktúrájuk miatt, de sokkal inkább amiatt, hogy a bankok eddig ezeket az ingatlanokat nem hitelezték. Ha az Otthon Start programba ezek az ingatlanok is bekerülnek, az nemcsak az érintett lakások piacát élénkítheti, de a korszerűsítésüket is felgyorsíthatja.
A Lechner Tudásközpont friss adatai szerint Magyarországon több mint 150 ezer külterületi lakóingatlan található, amiből 29 ezer zártkerti besorolású.
A négy legnagyobb állományú vármegye messze kiemelkedik az országos mezőnyből:
- Bács-Kiskun vármegyében több mint 42 ezer külterületi és zártkerti lakóingatlan van, ami az országos állomány közel 30 százalékát jelenti.
- Csongrád-Csanádban 21 ezer ingatlan található, ez az országos mennyiség mintegy 14 százaléka.
- Pest vármegyében 22 ezer ilyen ingatlan szerepel a nyilvántartásban, ami a teljes országos állomány több mint 15 százalékát adja.
- Szabolcs-Szatmár-Beregben 13 ezer külterületi lakóingatlant tartanak nyilván, ami az országos mennyiség 9 százaléka.
A zártkerti lakóingatlanok megoszlása is koncentráltnak mondható. Bács-Kiskunban több mint 5500 zártkerti lakóingatlan található, ami az országos zártkerti lakóingatlan-állomány közel ötödét jelenti. Pest vármegyében majdnem 5200 ilyen ingatlan van, a teljes mennyiség csaknem 18 százaléka. Békés vármegyében több mint háromezer zártkerti lakóingatlant tartanak nyilván, ami a hazai állomány több mint 10 százaléka. Hajdú-Biharban majdnem 2700 ilyen ingatlan szerepel, ami országosan több mint 9 százalékos részesedést jelent.
A lakáspiaci kereslet egyértelműen az Otthon Start program-kompatilis ingatlanok irányába mozdult el, mivel ezekre igényelhető a 3 százalékos fix kamatozású hitel. Az elsőlakás-vásárlók részéről nagy igény mutatkozik az Otthon Startnak megfelelő ingatlanokra, ugyanis ezek jóval hamarabb vevőre találnak a kínálatban.
Migrénje lesz a károgóknak: feketén-fehéren látszik, hogy bejött, amit a kormány akart – a fiatalok uralják az ingatlanpiacot, beért a terv
Az Otthon Start program hatására 2025 végére látványosan átalakult a hazai ingatlanpiac életkori szerkezete: mind országosan, mind Budapesten a fiatalabb vevők kerültek meghatározó pozícióba.
2025 egyértelműen a fiatal otthon- és lakásvásárlók éve: a 20–40 éves korosztály rekordarányt ért el a piacon, és ma ők adják a lakásvásárlások motorját — nyilatkozta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője. A szakértő kiemelte, hogy az országos adatok alapján a fiatalabb korosztályok látványosan nagyobb alapterületű otthonokat vásárolnak, mint korábban, és mindeközben átlagosan egyre magasabb költési szint is jellemzi őket.
„A vásárlói piacot ma már nem az idősebb, hagyományosan tőkeerősebb réteg súlya határozza meg, hanem az, hogy a 20–40 évesek nagy számban és kiszámítható kereslettel jelentek meg” – tette hozzá Szegő Péter.
Vidéken a 30–40 éves korosztály adta a vevők 29 százalékát, ezzel a legnagyobb vásárlói csoporttá vált, míg a 20–30 évesek 19 százalékos aránnyal a második legaktívabb fiatal rétegként jelentek meg a piacon.
Az adatokból jól látható, hogy a 30–40 évesek nemcsak a legaktívabbak, de a legmagasabb átlagos költési értékkel is rendelkeznek.
A megvásárolt ingatlanok átlagos mérete pedig szintén ebben a korcsoportban a legmagasabb (96 m²), ami hosszú távra tervező, stabil otthonteremtő magatartásra utal.
