Változások a gyógyszerpiacokon

Doktori címet viselhetnek a jövőben a gyógyszerészek – döntött a parlament. Az egészségügyi salátatörvény decemberi módosításakor számos, a patikusok által kezdeményezett javaslatot figyelmen kívül hagytak ugyan, ám néhány, a szakma presztízsét növelő indítványt megszavaztak a képviselők. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke ezek között fontosnak tartja a doktori címet, amelyre 1940 óta vár a patikusszakma. Ez e tevékenység presztízsének a helyreállítását segítheti, az egyetem gyógyszerészeti karára jelentkezők tudásának színvonalát javíthatja.

Fontos továbbá a gyógyszerészi gondozás elismerése is, amely jogszabályban rögzíti a patikusok egészségügyi tevékenységének elismerését. Ugyan miniszteri rendelet írja majd elő azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek ehhez a munkához szükségesek, ám az alelnök úgy véli: a legtöbb gyógyszertárban ezek már ma is rendelkezésre állnak. A patikusoknak jelentős szerepük van az egészséges életmód népszerűsítésében, hogy ne legyen szükség orvosi ellátásra. A miniszteri rendelet szabályozza majd azt is, hogy milyen szűrővizsgálatokat végezhetnek el a gyógyszerészek, ha egy páciens panaszokkal fordul hozzájuk. Ezek között lehet a vérnyomás-, a vércukorszint-, a vérzsírszintmérés. Emellett hatékony szerepet kapnak a gyógyszeres terápiákra szorulók segítésében is. Sokan ugyanis nem vagy nem megfelelően szedik be az orvosok által felírt orvosságokat. A szakirodalmi adatok azt mutatják, hogy a betegek együttműködésével 55 százalékról 80-ra nő a hatékonyság, így a közpénzen utalványozott orvosságok nem a szemetesvödrökben kötnek ki.

A törvénymódosítás a kereskedelmi gyakorlatot is definiálja; e szerint a gyógyszerészek patikai expediálását egészségügyi tevékenységnek minősítik, amelyre már etikai és minőségbiztosítási rendszert lehet építeni – véli Hankó Zoltán. Ám az alelnök úgy látja: a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításától várt változásokra nem került sor, így továbbra is liberalizált marad a gyógyszer-kiskereskedelem, s nem változik az árrésrendszer. Márpedig ez azt jelenti, hogy 2006 végéhez képest háromszázzal több, összesen 2300 patika működését ugyanakkora árréstömegből kell működtetni. Sőt, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár több száz készítménynél ármérséklést ért el a gyártóknál, csökkent az árréstömeg. Emiatt meghaladja a hatszázat az üzemgazdasági szempontból veszteséges gyógyszertárak száma.

A nagykereskedők helyzete sem lett kedvezőbb – mondta kérdésünkre Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének elnöke, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója. Miközben a nagykereskedelmi tevékenység árrésbevétele stagnál, a gyógyszer-gazdaságossági törvény következtében bővülő patikaszám miatt háromszázzal több helyre szállítanak. Emiatt növekedtek a logisztikai igények és a pénzügyi kockázat. Miközben patikaláncok alakultak, több gyógyszertár csődbement. E patikákat jó esetben konszolidálták, de nem ritka, hogy fizetésképtelenné vált az intézmény. Tetézi a bajt, hogy az amúgy is megcsappant árréstömeg 2,5 százalékát szolidaritási adó címen be kell fizetniük az APEH-nek, ennek összege megközelíti a 800 millió forintot. Mára a három nagykereskedelmi cég kinnlevősége meghaladja a 15 milliárd forintot, ennek fele harminc napon túli adósság. A kinnlevőség harmadával a Hungaropharmának tartoznak a patikák és kórházak. A kórházak fizetésképtelensége miatt a 120–160 napon túl tartozóknak már csak készpénz fejében szállítanak a nagykereskedők. Nagy a bizonytalanság, nem tudni, hogy a gazdasági recesszió miatt 2009-ben milyen mértékben drágulnak meg a hitelek, amelyekre a gyógyszerkészletek feltöltéséhez van szükségük – tette hozzá az elnök.