Bizonytalan amerikai bankmentés
Barack Obama megválasztott amerikai elnök arra kérte a jelenlegi államfőt, hogy kezdeményezze a kongresszusnál a 700 milliárd dolláros bankmentő csomag második felének a felszabadítását. Az öszszeg kongresszusi jóváhagyása azonban bizonytalan, hiszen a program igencsak népszerűtlen a lakosság körében. A sokasodó vádak szerint a távozó gárda kénye-kedve szerint osztogatott a bankok szanálására szánt pénzekből.
Emiatt a következő hányad jóváhagyásánál várhatóan kikötik, hogy pénzt csak olyan pénzintézet kaphat, ahol annak felhasználásával nem folyósítanak pazar végkielégítéseket és prémiumokat a vezetőknek. További követelmény lesz, hogy a kormányzatnak végre tennie kell valamit a kilakoltatásokkal fenyegetett jelzálogadósok házainak-lakásainak megmentéséért. Mire a programnak ezen pontja hatályba lép, addig várhatóan – korábbi becslések szerint – mintegy 4-6 millió lakást foglalnak le a hiteleket folyósító pénzintézetek.
Alig nyolc nappal az új elnök beiktatása előtt lázasan folyik az új konjunktúraélénkítő terv előkészítése is. Az eddig csak a 775 milliárdos végösszegét illetően bizonyos fiskális csomag főbb tételeiről kevés részlet szivárog ki a zárt ajtók mögött folytatott tanácskozásokról. Az egyik variáns szerint az összeg 40 százaléka adó-visszatérítés formájában – közvetlen keresletélénkítés – szándékával kerülne vissza a fogyasztókhoz.
A kongresszus tagjaival folytatott egyeztetések során egyes képviselők energiamegtakarítást célzó adókedvezményeket sürgetnek. Az új elnök gazdasági tanácsadói gárdájából Larry Summers késznek mutatkozott arra, hogy a megújuló energia bevonását célzó fejlesztésekre szánt összeget – megduplázva – 20 milliárd dollárra emeljék. Ugyancsak szó volt arról, hogy új munkaerő felvételét fejenként 3000 dolláros adókedvezménynyel ösztönözzék, ám ez is bizonytalanná vált. VG
