Az index tíz részmutató segítségével próbálja meg feltérképezni, mennyire szabad a gazdasági tevékenység a világ mintegy 180 országában. Hazánk a tavaly kiadotthoz képest egy hellyel csúszott lejjebb, ami abszolút értelemben 67,2-ről 66,8 pontra való gyengülést jelent. A tíz vizsgált terület közül romlott a helyzet a a monetáris szabadság, az állam mérete és a területén. Az első területen főként a nem vámjellegű kereskedelmi korlátozásokat sokallja a Heritage Foundation, a másodiknál az állami újraelosztás közel 52 százalékos mértékét, míg a monetáris szabadságot az árak alakításába való állami beavatkozás, a munkaerőpiacot a magas adó- és járulékterhek törik le. Javulást az üzleti élet szabadságában, illetve az adórendszer és a korrupció területén észleltek a szakértők.
A magyar gazdaság regionális pozíciói az abszolút értékben tapasztalt gyengülés dacára inkább javultak. A világ 13. legszabadabb gazdaságának számító Észtország, valamint Litvánia (30.), Szlovákia (36.) és Csehország (37.) tavaly is megelőzte hazánkat, ugyanakkor Lettország az idén már hajszálnyival mögénk szorult. Románia (65.), Szlovénia (68.) és Lengyelország (82.) továbbra is jócskán Magyarország mögött van.
A világ legszabadabb gazdaságának továbbra is Hongkong számít, de Szingapúr, Írország és Ausztrália is az élmezőnyben van. Az Egyesült Államok az állami újraelosztás növekedése miatt az ötödikről a hatodik helyre csúszott.
Az index társszerkesztője, Terry Miller hangoztatja: az idei eredmények is megerősítik, hogy a gazdaság szabadsága szorosan összefügg az adott ország fejletségével, az egy főre jutó jövedelem nagyságával. Ennek azonban nagyon sok eredmény ellentmond: Magyarországnál jóval szabadabb például Botswana, Uruguay és több más fejlődő ország is, miközben Francia- és Olaszország hazánknál jóval hátrébb (Ugandával, illetve Kirgizisztánnal egy szinten) foglal helyet. A tavaly őszi események fényében egyebek mellett az is megkérdőjelezhető, valóban áldás-e Izland számára a gazdasági szabadság-lista előkelő, 14. helyezése.
