Kiútkeresés a válságból

Konkrét lépéseket igen, de a tervezett intézkedések részleteit még nem jelentette be a kormányfő. Gyurcsány Ferenc a parlament tegnapi, rendkívüli ülésén három fő területen jelzett változásokat, ám mint szavaiból is kiderült: a jelentős adórendszerbeli módosításokkal szorosan összefüggően a szociális juttatások szisztémája is megváltozna. A cél a munkára ösztönzés, illetve a munkahelyek megtartása. Mindez a válságkezelés célját nem csak rövid távon szolgálja. A kisebbségben kormányzó szocialista párt vélhetően majd egyéni pártalkukkal igyekszik átverni a parlamenten a törvényeket, módosításokat. Kifejezetten a hoszszabb távú célokat szolgálják azok a kormányfő által szükségesnek mondott változások, amelyekről részleteket maga sem mondott. Ezek: az önkormányzati, az igazgatási, valamint a választási rendszer átalakítása. Mindenesetre Gyurcsány sürgette, hogy a belpolitikai háború helyét végre vegye át a béke. Mint fogalmazott: az illúziókeltés helyett határozott reformpolitikára van szükség.

Mindenesetre egy 1000 milliárd forint értékű, az adórendszer átcsoportosítását, adóreformot is tartalmazó csomagot jelentett be azzal, hogy a megnevezett módosítások konkrétumait két héten belül az Oszággyűlés elé terjeszti. Mint korábban lapunk is megírta, vélhetően már az év második felétől hatályossá válik több ilyen lépés.

A rövid távú válságkezelés részeként beszámolt arról, hogy a múlt héten megemelték a diákhitelt, a jövő héten a bajba jutott lakáshitelesek számára is elkészül egy intézkedési csomag. Mindenesetre keményen bírálta a pénzintézeteket, hogy annak ellenére sem pumpálnak hiteleket a gazdaságba, hogy őket megsegítette az állam, amikor szükségük volt rá. Mindenesetre a jövő héten ő, valamint Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter is tárgyal a bankokkal, a Bankszövetséggel, a PSZÁF-fal és a versenyhivatallal. Emellett a kormányfő az euró bevezetéséről szeptember 30-ig tartó egyeztetéssorozatot is kezdeményezett.

A reformok közül fontosnak mondta még, hogy kisebb parlamentre van szükség, s át kell alakítani az országgyűlési képviselők javadalmazását, illetve költségtérítését. Emellett jelentősen csökkenteni szükséges az önkormányzati képviselők számát és az igazgatás méretét. Hozzá kell nyúlni a kampány- és pártfinanszírozáshoz is, ebben a kérdésben meg lehetne állapodni akár február végén is – mondta. S tenni kell a korrupció ellen is.

Szerinte Magyarország sem vonhatja ki magát a világgazdasági válság negatív hatásai alól, így most nem szabad légvárakat építenünk. Úgy gondolja, az idén 2,5-3 százalék körül csökkenhet az ország jövedelme, míg eddig 10-15 százalékkal gyengült a forint. KÁ

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke sürgette, hogy a Fidesz álljon el az előre hozott választások követelésétől, az MSZP pedig végre cselekedjen. Szociális csomag, szociálpolitikai reform, illetve pártfinanszírozási, valamint ügynök- és összeférhetetlenségi törvények is kellenek.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint semmit sem valósított meg a kormány az eddigi tanácskozások szakértői javaslataiból. Nem érti, mire vártak eddig. Úgy véli, az MDF a tisztességes közteherviselés pártján áll, ehhez például egykulcsos adózásra van szükség. Kijelentette: a puha válságkezelés nem válságkezelés, s a felmérések szerint az állampolgárok készek lennének egy komolyabb reformsorozatra.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke sürgette, hogy a Fidesz álljon el az előre hozott választások követelésétől, az MSZP pedig végre cselekedjen. Szociális csomag, szociálpolitikai reform, illetve pártfinanszírozási, valamint ügynök- és összeférhetetlenségi törvények is kellenek.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint semmit sem valósított meg a kormány az eddigi tanácskozások szakértői javaslataiból. Nem érti, mire vártak eddig. Úgy véli, az MDF a tisztességes közteherviselés pártján áll, ehhez például egykulcsos adózásra van szükség. Kijelentette: a puha válságkezelés nem válságkezelés, s a felmérések szerint az állampolgárok készek lennének egy komolyabb reformsorozatra. Vélemény Kupa Mihály, Volt pénzügyminiszter: „Az irány nem rossz. De óriási kételyeim vannak a megvalósítást illetően: hogyan tudnak ezzel 1000 milliárd forintot kispórolni úgy, hogy közben betöltik a költségvetésben keletkező plusz 200-300 milliárdos lyukat is? Az áfa kulcsának emelése, az szja és a tb-járulék mérséklése viszonylag egyszerűbben megvalósítható, s ennek az átrendezésnek elsősorban stabilizációs és kis részben talán gazdaságfehérítő hatása is lenne. Ugyanakkor nagyon kíváncsi lennék arra, hogyan tudják átverni a kisadók megszüntetését, hiszen a parlamenti pártokban is ott ülnek azok lobbistái. Az egységes vagyonadó koncepcióját négyszeri meghallgatás után sem értem.”

Zongor Gábor, A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára: „A Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumában egyetértettünk, hogy – településtípusoktól függően – 10-20 százalékkal kevesebb önkormányzati képviselő tevékenykedjen, de azzal, ha egyúttal a parlament is csökkenti a létszámát. S támogatjuk azt az elképzelést is, hogy egyszerűsíteni és koncentrálni kell az államigazgatási feladatokat. Évek óta mondjuk, hogy csak abban az esetben lenne szabad újabb és újabb kötelezettségeket róni a településekre, ha az állam egyúttal a forrást is megteremti hozzá. Úgy tűnik, most már a kormány is felismerte ezt a problémát, és tételesen megnézi, melyek az önkormányzatok által vállalható és teljesíthető feladatok.”

Dávid Ferenc, A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára: „Az élőmunkateher-csökkentést és a különadó eltörlését is üdvözlöm. De ne hagyjuk féléves bizonytalanságban a vállalkozókat, április elsejei bevezetés lenne szükséges. A forrásoldalon az áfanövelés elé sorolnám elsősorban az állami bürokrácia csökkentéséből eredő megtakarításokat, másodszor az adókedvezmények mérséklését, majd a szociális ellátások bruttósítását. Csak akkor nyúlnék az áfához, ha ebből nem jön össze a megfelelő összeg, hiszen ezt a szolgáltatói szektor szenvedné meg. A miniszterelnök vagyonadóval kapcsolatos filozófiájával egyetértek, de a részletek ködösek, alaposságot igényel a kidolgozás.”

Pataky Péter, A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke: „A munkához kapcsolódó járulékcsökkentéssel egyetértek, de csak akkor, ha ez a munkavállalói járulékokat is érinteni fogja. Az szja-sávhatárral kapcsolatos könnyítések esetében még meg kell várnunk, milyen elmozdításról is van szó, hiszen egy korábbi elképzelés a versenyszférában dolgozók 62 százalékát nem is érintette volna. Az általános forgalmi adó emelését csak úgy tudom támogatni, ha az alapélelmiszerek áfáját közben csökkentjük, ez nagyon fontos szociális szempont. A családi pótlék felbruttósítása, majd adókötelessé tétele tárgyalható ötlet, hiszen így senki sem esik ki az ellátásból, mégis van jövedelmi differenciálás.”

Kondora Szilárd, Az OTP Bank elemzője: „Az eddigi bejelentések alapján mind a lépések iránya, mind a szerkezete alapvetően helyesnek ítélhető, jelentős a hangsúlyeltolódás a munkát terhelő adók felől a fogyasztást és a vagyont érintők felé. A kiadási oldalon is várhatók szigorítások, mivel a büdzsé hiánya a kedvezőtlen finanszírozási helyzet miatt nem emelhető. A tehercsökkentések ellentételezéseként bejelentett lépések közül az áfaemelés lehet a leghangsúlyosabb, amely akár egy százalékpont feletti mértékben is növelheti az idei inflációt. A recesszió azonban olyan erős árcsökkentő tényező, hogy a jegybanki 3 százalékos cél így is teljesíthetőnek tűnik.”-->