Tartós problémák a munkanélküliség mögött
Az őszi hónapokban még csak enyhe, a szezonalitásnak megfelelő növekedést mutatott a munkanélküliség. A későbbiekben azonban, az európai recesszió begyűrűzésével megugorhat a mutató, szakértők 9 százalék feletti állástalanságot sem zárnak ki. A szeptember és október közötti időszakban 7,8 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Egy hónappal korábban 7,7 százalékon állt a ráta, egy évvel korábban pedig 7,5 százalékos volt, vagyis egyelőre nem történt érdemi változás.
3 millió 908 ezer foglalkoztatott és 330 ezer munkanélküli volt a munkaerőpiacon, előbbi 15 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, míg utóbbi szinte ugyanekkora növekedést jelez, így tehát a gazdaságilag aktívak száma nem változott. A foglalkoztatottak aránya a munkaképes korú lakosság körében – vagyis a 15-64 éves korcsoportban – 57,1 százalékos volt, míg a 15-74 évesek körében 50,8 százalék, vagyis nemzetközi összehasonlításban továbbra is igen alacsony.
A munkaerőpiac már évek óta alig mutat változást, a foglalkoztatás már évek óta 50 százalék körül mozog, és a munkanélküliség is a 7-8 százalékos tartományban volt az utóbbi négy évben. Ugyanazok a strukturális problémák jelentik most is a gondot, mint a korábbi években, a tartósan munkanélküliek aránya majdnem eléri az 50 százalékot, a pályakezdő korúak körében pedig minden ötödik fiatal nem talál munkát. Míg azonban a gazdasági feltételek kedvezőek voltak idáig, a következő hónapokban már súlyos gondok lehetnek, ugyanis a recesszió és az alacsony kereslet miatt számos munkahely szűnik meg. A strukturális reformokra azonban kicsi az esély, ugyanis a kormány költségvetési mozgástere igen szűk.
Mindezt a lakosság is érzékeli, az utóbbi hónapokban kiadott felmérések szerint egyre nő a félelem a munkanélküliségtől. Olyan jóslat is elhangzott már, amely szerint 100 ezer munkahely szűnne meg a recesszió során, ami – ha teljes egészében munkanélküliekké válnának az elbocsátottal – akár 10 százalék feletti állástalanságot is jelenthetne, amelyre utoljára a rendszerváltást követő években volt példa hazánkban.
