Válság 2.0: a rontott kiadás

Három százalék körüli, a tervezettnél nagyobb költségvetési deficit, áfaemelés, vagyoni adók kivetése, a szociális juttatások további korlátozása – a jelek szerint újabb tabukat dönhet le Magyarországon a korábban hittnél mélyebbnek ígérkező világgazdasági válság. Igaz, egyelőre nehéz megjósolni, hogy az Európából érkező rossz hírek hatására felvetődő lépések közül végül melyekhez lesz elég bátorsága a kormánynak.

A félelmek lényege: az idén mind az ipari termelés, mind az export kisebb lesz a 2009-es költségvetésben tervezettnél, a gazdaság csökkenése akár a 2-3 százalékot is elérheti a jelenleg még hivatalosnak tekinthető 0,9-es várakozással szemben. Ez pedig a költségvetési bevételeken is érezteti a hatását: elemzők szerint igencsak valószínű, hogy a büdzsében keletkezik egy legalább százmilliárd forintos lyuk, ám vannak, akik ennek a kétszeresével számolnak. Tény: egyelőre lehetetlen előre jelezni, hogy a főbb adóbevételek hogyan alakulnak az idén. Félő azonban, hogy az áfa, a regisztrációs adó, a személyi jövedelemadó és a járulékok, valamint a társasági nyereségadó terén számottevő elmaradással kell számolni, ahogy erre korábban az Állami Számvevőszék költségvetési tanulmánya is felhívta a figyelmet.

Az idén valóban csökkenhetnek a költségvetési bevételek, és beavatkozás nélkül nem lehet betartani a GDP arányában 2,6 százalékra tervezett deficitet – erősítette meg a napokban Budai Bernadett kormányszóvivő is. Igaz, hozzátette: arról, hogy szükség van-e újabb kormányzati lépésekre, és ha igen, mik lesznek ezek, a legfrissebb előrejelzés elkészülte után lehet dönteni. A kormányfő felkérésére ugyanis Veres János pénzügyminiszter két héten belül új prognózist készít a 2009-es gazdasági folyamatokról. A jövő hét elején azonban ennek néhány elemére lehet következtetni, az Európai Bizottság ugyanis szintén új előrejelzést körvonalaz az európai gazdaság alakulásáról, ezt január 19-én hozzák nyilvánosságra. Lapunknak az MSZP sajtóosztályán is megerősítették: az első nyilatkozatokra a jövő héten lehet számítani. Az pedig, hogy a rosszabb feltételek milyen további kormányzati lépéseket, netán megszorításokat tesznek szükségessé, valószínűleg csak újabb hetek múlva dől el.

Miközben a kormány mozgástere – figyelembe véve a költségvetés helyzetét, az államadósság mértékét és a már eleve magas adószintet – igen szűk, az utóbbi napokban számos lehetőség vetődött fel. Az már-már örökzöldnek számít, hogy szerkezeti reformokra van szükség, ám a kabinetre bátorítólag hathat, hogy a héten már az IMF vezérigazgatója is ilyen jellegű átalakításokat követelt. Dominique Strauss-Kahn az adók csökkentésére nem látott esélyt, az adóteher átrendezésére azonban igen.

Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az adóemelés lehetőségét kizárta, Veres János pénzügyminiszter egyik nyilatkozatából úgy tűnik, szóba kerülhet az áfaemelés is (VG, 2009. január 14.). Miközben sokak szerint ez veszélybe sodorná hazánk euróövezeti csatlakozását (miután inflációt generál), a konvergencia program egyik számításából kiderül: az infláció az idén – részben éppen a gazdasági visszaesés hatására – akár 3 százalék körül is alakulhat. Ez pedig egy 2-3 százalékpontos áfaemelést is lehetővé tehet a hosszabb távú dezinflációs célok veszélyeztetése nélkül. Többen felvetették a jövedéki adók növelését, erre az üzemanyagár-csökkenés fényében szintén mutatkozik esély.

Mindezek mellett ott van még a kézenfekvő, ám a kabinet szemében – legalábbis 2006 óta – fekete báránynak számító megoldás: a tervezettnél nagyobb államháztartási hiány. Mivel hazánk az idén 2,6 százalékos GDP-arányos deficitet tervezett, a hiány 3 százalékra „engedésével” legalább százmilliárd forintos mozgástér keletkezhet. Az egyelőre kérdéses, hogy mindehhez mit szól a Nemzetközi Valutaalap. Miközben az IMF-vezér a hét elején úgy fogalmazott, hogy nem ragaszkodik „dogmatikusan” a 2,6 százalékos deficithez, James Morsink, a magyarországi IMF-delegáció vezetője szerint Magyarország legfontosabb feladata a költségvetési egyensúlyi célok betartása. E nélkül ugyanis könnyen elillanna a befektetők bizalma, és hazánk újra az államcsőd veszélyével szembesülne – vélekedett a szakember. Ez utóbbi véleménykülönbség is jól mutatja: a költségvetési módosítások, az adóátrendezések és az esetleges szigorítások irányvonala hosszas tárgyalások során alakulhat ki. A költségvetés fellazításának ugyanakkor gátat szabhat a tavaly év végén elfogadott, úgynevezett plafontörvény, amely rendelkezik egy költségvetési tanács felállításáról is.

A tanács csak júliusban kezdi meg működését, és akkor is még csak a háttérmunkákhoz látnak hozzá – mondta lapunknak Török Ádám. Az idei költségvetéssel, az esetleges változtatásokkal tehát még érdemben várhatóan nem tud foglalkozni az új testület, 2010-re azonban már kiteljesedik a hatásköre.

A tanács csak júliusban kezdi meg működését, és akkor is még csak a háttérmunkákhoz látnak hozzá – mondta lapunknak Török Ádám. Az idei költségvetéssel, az esetleges változtatásokkal tehát még érdemben várhatóan nem tud foglalkozni az új testület, 2010-re azonban már kiteljesedik a hatásköre. Más úton jár Európa: élénkítenek Miközben Magyarországon a kormány és az IMF szerint szóba sem kerülhet egy jelentősebb, a költségvetés terhére foganatosítandó gazdaságélénkítő csomag, Németországban éppen a napokban növelték 82 milliárd euróra a konjunktúra javítására szánt összeget. Emellett százmilliárd eurós keretet állítanak fel az ipari bázis integritását fenyegető csődök el-hárítására, hitelgarancia formájában.

Az alacsonyabb jövedelmi szinteken csökken az adóteher, és a kormány támogatja az idősebb autók lecserélését is. Igaz, Németország mindezen lépések mellett az idén még mindig 3 százalék alatt tudja tartani a költségvetés hiányát. Vélemény (A három ellenzéki párt szóbeli közlése, az MSZP eddigi megnyilvánulásai alapján) Adó, Szociálpolitika, Munkahely-megőrzés

MSZP

1. A kormánypárt az ősszel nem támogatta az áfa emelésére irányuló törekvéseket, és többször meghiúsultak a vagyonadózás szerepének növelésével kapcsolatos szándékok is. Tavaly több adómódosítási javaslatot készítettek, de az új adótörvényeket tavaly ősszel visszavonták.

2. A szigorítások, a szociális juttatások szűkítése további nép-szerűségvesztéshez vezetne, ezért a szocialisták szívesen kerülik el ezeket a megoldásokat. Az IMF-megállapodással járó megszorításokat azonban a képviselőcsoport tudomásul vette.3. A foglalkoztatás elősegítésére a kormány már bevezetett néhány célzott járulékkedvezményt az elmúlt időszakban. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ilyen jellegű javaslatok is felvetődtek-e az MSZP noszvaji tanácskozásán.

Fidesz

1. A Fidesz nem támogatja az áfaemelést, ehelyett adó- és áfa-csökkentésre lenne szükség. Nem pártolja az ingatlanadó vagy bármilyen új adónem kivetését sem. Eltér a válságkezelésről alkotott véleménye a szocialistákétól, mivel szerinte adócsökkentésre van szükség.

2. A párt úgy véli, a kormány az idén sem riad vissza a szociális kiadások további lefaragásától, mivel erre a korábbi években is sokszor volt precedens. A jóléti juttatások visszafogása az idén nem elképzelhetetlen, ennek megvan a veszélye a Fidesz szerint..

3. Gazdaságélénkítésre van szükség, a kereslet állami eszközökkel történő ösztönzésére. A kormánynak feltétlenül muszáj beavatkoznia a gazdaságba, hogy meg tudja őrízni legalább a jelenlegi foglalkoztatási szintet.

MDF

1. Az áfaemelés nem kerülhető meg, az MDF erről törvénymódosító javaslatot is készített a 2009-es adótörvényekhez. Jelen helyzetben nem kell tartani az infláció megugrásától sem egy néhány százalékpontos áfaemelés mellett. Egy adóreform keretében növelni kell a vagyonadók szerepét.

2. Az MDF szintén úgy véli, újabb lépéseket kell tenni a rászorultsági elv érvényesítése és a szociális juttatások korlátozásának irányába. Fontos, hogy az emberek ne a segélyekben való részesülésben, hanem a munkavégzésben legyenek érdekeltek.

3. A tömeges létszámleépítések elkerülése végett csökkenteni kell a munkaidőt, és akár a termelés visszafogása is szóba kerülhet. Így megőrizhetők a munkahelyek, és elkerülhető a válság továbbgyűrűzése.

SZDSZ

1. Az adók megemelését nem támogatják, ez igaz az áfára is. A magyar gazdaság fellendítéséhez átfogó adóreformra és az adóte-her csökkentésére van szükség. Az egyszerűsítés mellett szól az adókedvezmények szűkítése is, ezzel jelentős mozgástér keletkezik egyes adónemek csökkentésére.

2. Az SZDSZ hónapok óta szorgalmazza az állami kiadások lefaragását, ám a több százmilliárdos megtakarítást lehetővé tevő módosításokat a költségvetési szavazáson elvetették. Régóta kiállnak a szociális juttatások ésszerűsítése mellett.

3. Az élőmunka- és az adminisztrációs teher csökkentésével dinamizálható a gazdaság. Ennek jótékony hatása lehet a foglalkoztatás alakulására is, azaz kevesebb elveszített munkahely lehet.-->