Viszonylag jól keresünk
A válság hatásai még csak nyomokban voltak érzékelhetők a novemberi fizetésekben, de a kilátásokon lényegesen változtatott a mélyebb recesszió kilátása. A reálkeresetek 0,9 százalékkal emelkedtek a január–novemberi időszakban, ez nagyjából meg is felel a gazdaság gyenge teljesítménynövekedésének. Novemberre 8,7 százalékos béremelkedést jelzett éves alapon a KSH, októberben még 8,5 százalékos volt az emelkedés az öt fő feletti vállalkozások és költségvetési intézmények körében. Az év első felében még 10 százalékos növekedés is volt, azonban július óta a mostani a legmagasabb ütem.
A költségvetési szférában novemberben 13,5 százalékos bruttó keresetemelkedés volt, ez nettóban is 11 százalék feletti növekedést jelentett. Ezt az egyszeri inflációkompenzáló kifizetéssel, valamint a megugró jutalmakkal magyarázta Keresztély Tibor, az Ecostat tudományos munkatársa. Mindez azonban éves alapon majdnem 4 százalékkal kisebb létszám mellett történt, így öszszességében nem volt érdemi keresleti hatása makrogazdasági szinten. A magánszférában az államinál alacsonyabb, 6,7 százalékos bruttó keresetemelkedés volt, itt már lehettek következményei a pénzügyi válságnak a hónap során, de főként a decemberben esedékes év végi juttatások csappanhattak meg. Inflációs szempontból egyre kevésbé aggasztó a bérek alakulása, mert csökkenő létszám mellett eleve kisebb a teljes bértömeg.
Hasonló kilátásokat vetít előre egy tavaly ősszel készített felmérés is, amelyet a Wattson Wyatt tanácsadó cég készített, és a Manager Magazinban jelent meg. Ebből 6-6,5 százalékos béremelési szándék rajzolódik ki, amelyhez azonban még nem vették figyelembe a pénzügyi válság hatásait. A rugalmatlan hazai munkaerőpiacon azonban ez nagyrészt létszámbeli és nem béralkalmazkodáshoz vezethet, vagyis elsősorban elbocsátások révén csökkentik a költségeiket a vállalatok. VG
Hamecz István: A lyukakat mindenképp be kell foltozni
Az a felvetés, hogy az szja-csökkentés önmagában növeli a keresletet, helytálló lehet, de most nem erről van szó, hanem további kereslet-szűkítésről, így legfeljebb jövedelemátrendező szerepe lehet a lépésnek – vélte Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. A lépés pozitív hatása lehet, hogy ösztönzőleg hathat a magasabb keresetűeknél, és növelheti az irántuk megnyilvánuló munkakeresletet is, ugyanakkor Magyarországon inkább az alacsony keresetűek munkakínálati problémája dominál, azaz a képzetlen munkaerők inkább a szociális ellátást választják a munka helyett.Felmerült még a járulékcsökkentés is a munkát terhelő elvonások mérséklésére, ez csak annyiban más, mint az szja-csökkentés, hogy az alacsonyabb jövedelműeket is hasonló arányban érintené, vagyis nem járna akkora jövedelemátrendeződéssel.
Meg kell fontolni, cél-e a társadalombiztosítási rendszerek járulékból történő finanszírozása, ha igen, akkor a keletkező lyukat mindenképpen más adókból kellene befoltozni.
Felmerült még a járulékcsökkentés is a munkát terhelő elvonások mérséklésére, ez csak annyiban más, mint az szja-csökkentés, hogy az alacsonyabb jövedelműeket is hasonló arányban érintené, vagyis nem járna akkora jövedelemátrendeződéssel.
Meg kell fontolni, cél-e a társadalombiztosítási rendszerek járulékból történő finanszírozása, ha igen, akkor a keletkező lyukat mindenképpen más adókból kellene befoltozni.-->
