BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Zsákutcában: súlyos recesszió előtt Magyarország

A tavalyi árfolyamgyengülés és IMF-csomag után sajnálatos módon sokan úgy gondolják, túl vagyunk a nehezén. Pedig a valóság az, hogy a neheze még csak most jön. A világgazdaság növekedési üteme az idei évben csak jó esetben lesz pozitív, és ez a magyar gazdaságot a fennálló strukturális problémákkal karöltve súlyos recesszióba fogja taszítani.

A forintárfolyam az elmúlt időszakban a viszonylag magas kamatoknak és az IMF–EU-pénznek köszönhetően stabilizálódni látszik a 260–275 közötti árfolyamsávban, és a kamatok is lassú csökkenésnek indultak. A rendszer azonban továbbra is súlyos egyensúlyhiányok miatt szenved.

Az IMF felé vállalt költségvetésideficit-számok a tervezettnél alacsonyabb infláció és növekedés miatt már most látható, hogy nem tarthatók. A korábban bejelentett költségvetési kiigazításból az év végi ünnepi időszakban eltűnt 170 milliárd forint, ezt a tartalékokból tervezik finanszírozni. Azaz az idei év jelentős költségvetési tartalékok nélkül indul.

Emellett látni kell, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja mára 2 százalékra sülylyedt, ami fenntarthatatlanná teszi az adóssághelyzetünket. Az ország külső devizaadóssága eléri a GDP 50 százalékát, ez a jelenlegi környezetben hosszabb távon évi 6-7 százalékos jövedelemtranszfert eredményez. Ennek a felét biztosítja az EU, de a másik felét nekünk kell megtermelni, vagy nekünk kell forrást találni rá. A költségvetés kamategyenlege – jelenleg – évi 4,3 százalék negatívumot mutat, de ez 2011-től 5 százalékra emelkedik. Ugyanezek a számok a régió többi országában 2–3 százalék között találhatók. A GDP-arányos államadósság a 2001-es 53 százalékról mára elérte a 70 százalékot, és semmi jele nincs annak, hogy ez miért ne növekedjen tovább. Az alacsony emelkedési ütem igazi adósságcsapdába kezdi szorítani az országot, ezt súlyosbítja, hogy a magas devizaadósság miatt a leértékelődés csak ront a helyzetünkön. Ma még úgy tűnik, kevesen akarják megérteni azt, hogy ilyen struktúrában kimerültek a költségvetési kiigazítás tartalékai.

Heim Péter írása teljes terjedelemben a VG blogjában itt olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek