A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság csütörtök délelőtti ülésén hozzátette: az utóbbi évek laza költségvetési politikájának a hatása az évi 300 milliárd forintos kamat-felárban is megmutatkozik, jelen körülmények között pedig különösen nehézzé vált a magyar állam és a magánszektor magas adósságának a megújítása.
Kopits György úgy fogalmazott: a Tanács felállítása – reménye szerint - új minőséget hoz a költségvetéssel kapcsolatos és az azt érintő törvények előkészítésében.
Hozzátette: a szervezet elemzéseket és becsléseket fog készíteni a költségvetési bizottság számára is, így tevékenységük egyik fő haszonélvezője a jövőben éppen a szakbizottság lehet.
A Tanács tag-jelöltje, Oblath Gábor az ülésen leszögezte: részben az utóbbi időszak költségvetési politikája vezetett oda, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között nincsenek meg a lehetőségek a válság ellensúlyozására.
A fiskális politikát eddig általában a rövid távú szempontok vezérelték, így a Tanács legégetőbb feladata éppen az, hogy érvényesítse a hosszabb távú, az ország jövője tekintetében is fontos tényezőket. Török Ádám, a másik tag-jelölt a Költségvetési Tanács titkárságának jelentőségét emelte ki felszólalásában.
A Tanács megalakulását a költségvetési bizottsági tagok kivétel nélkül üdvözölték.
Kóka János, a szervezet életre hívását célul kitűző, a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény előterjesztője hozzászólásában úgy vélekedett: igen fontos üzenet volna, ha jövő hétfőn, február 16-án az Országgyűlés egyhangúlag támogatná a jelöltek kinevezését.
