Lázadás Barroso csomagja ellen

Értetlenséget és nemtetszést váltott ki több tagállam fővárosában is az Európai Bizottság ötmilliárd eurós energetikai és távközlési élénkítő javaslata. Az EurActiv diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy az el nem költött uniós támogatások ilyen célra történő felhasználását több európai kabinet is aggályosnak tartja, a tanács jogi szolgálata pedig kerek perec visszautasította. Az uniós energiaügyi miniszterek múlt csütörtöki tárgyalása mindenesetre nem hozott eredményt a kérdésben, így a téma a mai külügyminiszteri tanácsülés napirendjén is szerepel.

Tagállami diplomaták meglepőnek nevezték, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök és Andris Piebalgs energiaügyi biztos nem tisztázták a javaslattal kapcsolatos jogi nehézségeket. A legnagyobb uniós tagállamok közül három képviselője is egyszerűen úgy fogalmazott: ilyen célra nem áll rendelkezésre fölös forrás. Egyikük a fel nem használt támogatások ilyen úton történő elköltésének jogi akadályaira hivatkozott, a másik pedig azzal indokolta kijelentését, hogy kormánya az uniós projektekkel szemben inkább a nemzeti infrastruktúra fejlesztését preferálja.

Brüsszel a javaslatban szereplő ötmilliárd euróból 3,5 milliárdot szánt eredetileg energetikai beruházásokra, míg a fennmaradó összeget a széles sávú internet terjesztésére, illetve a mezőgazdaságot érintő kihívások leküzdésére kívánta fordítani. Az energetikai keretet időközben 3,75 milliárd euróra bővítette a bizottság, tagállami kérésre újabb lehetséges projekteket felvéve a „kívánságlistára” – többek között a Molnár Csaba energiaügyi miniszter által említett horvát–magyar gázvezetéket is (VG, február 20., 3. o.).

A támogatás tényleges elnyerésével kapcsolatban azonban a magyarországi projektek végrehajtásában érdekelt földgázszállító vállalat vezetője is óvatosan fogalmaz. „Segítséget jelent majd az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek, ha uniós támogatást kap Horvátország és Románia felé lefektetendő s már előkészítés alatt lévő vezetékberuházásához, de a pénz odaítéléséről még nem döntöttek” – válaszolt a Világgazdaságnak a társaság vezérigazgatója. Zsuga János e héten ismét tárgyal az esetleg szintén uniós segítséggel létrehozandó, de a tervekben még újként szereplő szlovákiai összeköttetésről is. „Utóbbi kapcsolat is erősíti majd az FGSZ kezdeményezésére létrejövő térségi gázhálózati rendszert” – mondta Zsuga János.

A NETS néven ismert rendszer kapcsán született megállapodások révén 2010-re egységes, az Adriaitól a Fekete-tengerig elérő magyar–horvát–román földgázszállítási rendszer jön létre, s várhatóan még nagyobb lesz a később kötendő megállapodások révén. A rendszerbe illeszkedő horvátországi összeköttetést az FGSZ és a horvátországi Plinacro Városföld és Slobodnica között teremti meg. A kétirányú csövön idővel Magyarországra is érkezhet a Krk szigeten behajózott, visszagázosított cseppfolyós földgáz. A cső kapacitása egy részét szándéknyilatkozatában már le is kötötte a horvátországi Hrvatska Elektroprivreda áramkonszern. A NETS-et erősíti az FGSZ és a romániai Transgaz SA által építendő Szeged–Arad vezeték is, amelyen kezdetben Magyarországról küldenek gázt, később esetleg ellentétes irányba is. Az FGSZ eközben Ukrajna felőli importkapacitásunkat bővíti az ukrán határtól Beregdarócig, illetve onnan Hajdúszoboszlóig lefektetendő cső segítségével, valamint a 2011-re átadandó biztonsági tárolóhoz is épít Algyő és Városföld között egy vezetéket.

Az uniós támogatás esélyeit nem javítja azonban, hogy az EU legnagyobb befizetőjeként a legnagyobb visszatérítésre is számot tartó Németország szakminisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg „kételyeinek” adott hangot a bizottsági javaslattal kapcsolatban. Zu Guttenberg többek között azt kifogásolta, hogy a csomag partikuláris nemzeti szempontokat tükröző kívánságlista csupán, ahelyett, hogy valóban összeurópai projekteket tartalmazna – írja az EUobserver.

Bár több EP-képviselő is „bátor lépésként” értékelte a cseh kezdeményezést, Prága sietett leszögezni, hogy az eredeti tanácsi állásponthoz képest nem történt „alapvető változás”. A lényegi vitapont továbbra is az energiatermelő és -elosztó üzletrészek szétválasztása marad.

Míg az EP az elektromos energia terén teljes, a gázszolgáltatók esetében pedig legalább operatív szétválasztást szeretne elérni, a tanács – francia nyomásra – mindkét ágazatban az utóbbi megoldást támogatja.

Bár több EP-képviselő is „bátor lépésként” értékelte a cseh kezdeményezést, Prága sietett leszögezni, hogy az eredeti tanácsi állásponthoz képest nem történt „alapvető változás”. A lényegi vitapont továbbra is az energiatermelő és -elosztó üzletrészek szétválasztása marad.

Míg az EP az elektromos energia terén teljes, a gázszolgáltatók esetében pedig legalább operatív szétválasztást szeretne elérni, a tanács – francia nyomásra – mindkét ágazatban az utóbbi megoldást támogatja.

Tagállami kívánságlista (a bizottság által javasolt energetikai élénkítő csomag lehetséges támogatott projektjei)

200 millió euró a Nabucco gázvezeték támogatására

200-200 millió euró Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország, Spanyolország és Hollandia számára föld alatti szén-dioxid-tárolói kapacitások kiépítésére

100 millió euró egy olasz–algériai gázvezeték építésére

80 millió euró egy lengyelországi LNG-terminál építésére

20 millió euró magyar–horvát, 25 millió magyar–szlovák, illetve 30 millió magyar–román gázvezeték-építések támogatására

-->