Más megközelítésben kezelnék a válságot

Radikális adó- és járulékcsökkentést, a kis- és középvállalkozói szektor hatékonyabb támogatását, illetve államháztartási konszolidációt javasol válságkezelésként a Fidesz. Erről mint a párt programjáról beszélt a Világgazdaságnak nyilatkozva Varga Mihály alelnök, korábbi pénzügyminiszter.

Az ellenzéki párt – az európai parlamenti választások előtti – programalkotó konferenciáján Matolcsy György volt gazdasági miniszter többek között azt fejtegette, hogy most nincs lehetőség jelentős fiskális gazdaságélénkítésre. Ugyanakkor monetáris élénkítésre lett volna esély, azonban a Magyar Nemzeti Bank komoly hibát követett el. Matolcsy szerint ugyanis az IMF-hitel felvételét követően a jegybanknak csökkentenie kellett volna az alapkamatot 12 százalék fölöttiről 6–7,5 százalékos szintre. Matolcsy a piacélénkítésről elmondta: az unió piacai szűkülnek, de nyitni lehetne Oroszország, India, Ázsia többi része, illetve az arab államok felé. Az uniós források hatékonyabb felhasználása már most is járható út lenne, e pénzeket gazdaságfejlesztésre, a kkv-szektor támogatására, illetve az alternatív, megújuló energiaforrások felhasználására fordítaná.

Több nagy befektetői környezetben mára Magyarországot leírták – mondta Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke. Szerinte a jelenlegi helyzetben csökkenteni kell az államháztartási hiányt, mielőbb be kell vezetni az eurót, s adó-, tb- és államigazgatási reformot szükséges végrehajtani. Létre kell hozni egy régiós elven alapuló kisebb és hatékonyabb önkormányzati rendszert. A foglalkoztatást terhelő járulékokat fokozatosan csökkenteni szükséges.

A lehető leggyorsabban be kellene vezetni hazánkban az eurót – hangoztatta Szapáry György, a jegybank korábbi alelnöke. Azonban céldátumot nem nevezett meg. Csaba László akadémikus, egyetemi tanár szerint is mielőbb szükség lenne erre.

- a véleménye Gyurcsány Ferenc csütörtöki bejelentéséről?

- Sok ilyen bejelentés volt már; az ember kicsit elfáradt az elmúlt években, mert mindig igyekezett komolyan venni ezeket, s aztán nem történt semmi. Most úgy érzem, a helyzet kikényszeríti azt, hogy legyenek is konkrét lépések.

- Az ismertetett intézkedések mennyiben segíthetnek a válság kezelésében?

- Szerintem a bejelentett intézkedéssorozat nem fog segíteni a válság megoldásában. Egyrészt nem érdemi teherkönnyítésről van szó, hanem átrendezésről: egyik zsebünkből a másikba áttesszük, illetve elvesszük a pénzt és az adókat. Azt sem tudom, hogy a vállalkozói szektor – főleg a hazai kis- és középvállalkozások – mitől kap majd lendületet, ez sincs benne a rendszerben. Az, hogy a szociális ügyekhez hogyan nyúl hozzá a kormány, lassan mindegy lesz. Egy olyan országban, ahol sem az állam, sem a vállalatok, sem a lakosság nem tud megtakarítani vagy nem takarít meg, ahol a GDP több mint 20 százalékát fordítjuk szociális kiadásokra, ott ezzel a kérdéssel már sokkal hamarabb kellett volna foglalkozni. Most a válság felerősít minden szociális problémát, s most hozzányúlni ezekhez az ágazatokhoz elég sok veszélyforrást rejt magában. Erre utalhatott az IMF vezérigazgatója is, amikor azt mondta, a szociális feszültségek megerősödhetnek.

- Önök ehelyett főbb pontokban mit javasolnak?

- Tavaly ősszel is elmondtuk. Komoly és nagyarányú adó- és járulékcsökkentést szeretnénk, másrészt a kis- és középvállalkozások támogatását a munkahelyteremtés és -megtartás, illetve a beruházások érdekében. Ehhez föl lehet használni az uniós támogatások nagy részét is. Emellett pedig szükséges lenne a felesleges állami kiadások befagyasztása, s államháztartási konszolidációt kellene végrehajtani.